LPG, CNG – mik ezek? De főleg: érdemes egyáltalán foglalkozni velük, vagy ez a divat is elmúlt, mint az E85?
A gázautózás már akkor is népszerű volt, amikor még azt jelentette, hogy a hátsó ülésen-csomagtartóban lévő propán-bután palackot kötötték rá a motorra, tulajdonképpen csoda, hogy alig robbant fel közülük néhány. Aztán jött a legális LPG (ami szintén propán-butánt takar, folyékony állapotban), utána a CNG, vagyis a sűrített földgáz, ami viszont el sem terjedt igazán, pedig léteznek gyárilag CNG-s autók (Fiat Multipla, Opel Zafira, Mercedes-Benz B és E osztály…), helyi közlekedést bonyolító buszok, és kutak is vannak nálunk, még ha nem is sok.
Anélkül, hogy nagyon belemennénk a kémiába, annyit érdemes tudni, hogy a földgáz jóval nagyobb nyomáson válik szállításra alkalmassá, amihez értelemszerűen erősebb, nagyobb, nehezebb tartályok kellenek, nem lehet csak úgy egy apró pótkeréktartállyal megoldani a gázosítást, mint az LPG-nél.
A gyárilag kialakított CNG-tartályos kocsikban persze nyugodtan megbízhatunk – de akarjunk-e ilyet, mik az előnyei? A gázos autó jobban óvja a környezetet, szén-dioxidon és vízgőzön kívül alig bocsát ki káros anyagot, és szén-dioxidból is kevesebbet, mint egy benzines vagy dízelautó. Mégis arra tippelünk, hogy a gázautósok között többen vannak, akik a saját anyagi helyzetük miatt jobban aggódnak, mint a Föld jövőjéért, ha pedig így van, akkor a fő kérdés az, mennyire éri meg a gázzal közlekedni.
Eléggé – szólt a válasz addig, amíg az állam észbe nem kapott, hogy a gázolajat és benzint sújtó adónál jóval kevesebb terheli a gázt. Utána gyorsan meg is emelték, méghozzá durván, kétszer ötven százalékkal, rögtön vissza is esett a fogyasztás, ami egy környezetbarátabb üzemanyag esetén nem akkora siker.
Most a benzin ára literenként majdnem 350, a gázolaj pedig 360 forintba kerül, az LPG ára kb. 200 forint. A CNG-t valamivel nehezebb összehasonlítani, mert nem literben, hanem kilogrammban mérik, egy kiló ára 345 forint. Az LPG-nél 10-15 százalékos fogyasztásnövekedéssel kell számolni, CNG-ből pedig a literenkénti fogyasztás kb. 60-65 százalékát kell kalkulálni kilóban, kicsit értelmesebben fogalmazva egy tízliteres fogyasztású kocsinak kb. 6-6,5 kiló gázra van szüksége száz kilométerenként.
A fenti árakkal (és az egyszerűség kedvéért tízliteres benzinfogyasztással számolva) száz kilométer megtételéhez 3500 forintnyi benzin, 2200 forintnyi LPG vagy 2070 forintnyi CNG kell. A két gázfajta ára tehát közel azonos, az 1300 forintnyi benzin-gáz különbséggel, évi 15 ezer kilométeres futásteljesítménnyel 195 ezer forintos megtakarítás jön ki egy évben, de még hétliteres fogyasztással kalkulálva is majdnem 140 ezer forint.
Egy autó LPG-üzeműre építése nagyban függ a motor fajtájától, nagyjából 180-300 ezer forintra jön ki, CNG-nél a már említett nagy, technológiai okból kizárólag henger alakú tartályok miatt nehezebb a helyzet, és nagy eséllyel a csomagtér jelentős rovására megy. Dízelmotor is gázosítható, de személyautóknál ez elég ritka.
A beszerelés ára az LPG-éhez hasonló, a tartályt vagy tartályokat viszont hozzá kell még számolni, és utána a műszaki vizsgát, mert az is szükséges mindkét gázfajtánál az átalakítás után, aztán időről időre a tartály-nyomáspróba. Ellentételez valamit, bár a számításba pontosan nehéz belevenni, hogy gázzal hosszabb lesz a motor élettartama.
Egy profi módon beszerelt korszerű gázszett nem veszélyesebb balesetnél, mint egy teli benzintank, a modern LPG-vel a mélygarázsba is be szabad állni, nincs gázszag az utastérben, és az átkapcsolást is automatika végzi. A gyári kialakításoknál nincs útban a tartály, az utólagosnál vagy igen, vagy nem – nagy futásteljesítménynél lehet gazdaságos, évi néhány ezer kilométernél viszont biztosan nem éri meg. Ha pedig jön egy újabb jövedékiadó-változás, lehet átszámolni újra mindent.
