Számos magyar macskatartó ismeri, ennek ellenére mégsem gyakorolja a felelős macskatartás elveit, további veszélybe sodorva ezzel a fokozottan védett vadmacskákat – derült ki a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, az ELTE Etológia Tanszék és a Budakeszi Vadaspark közös kutatásából, amely a Biological Conservation szaklapban jelent meg.

A vadmacska (Felis silvestris) – aki 2024-ben az Év Emlőse Magyarországon – napjainkra már teljesen vagy csaknem teljesen eltűnt Európa országainak jelentős részéből, ennek oka elsősorban az élőhelyvesztés, az élőhelyek emberi hatásra történő átalakulása és az, hogy az országutakon elütik őket. Ezeken túl

hat rájuk egy kevésbé köztudott, de annál jelentősebb veszélyforrás is: a szabadban kóborló, elvadult házi macskák. Azok ugyanis egyfelől komoly táplálékkonkurensei a vadmacskáknak, a velük történő hibridizáció pedig a vadmacskaállomány genetikai feloldódását is okozza.

A faj populációja Magyarországon még jelentősnek mondható, ám ennek java része az ember által erősen bolygatott, feldarabolódó élőhelyeken kénytelen boldogulni. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a magyarok milyen ismeretekkel rendelkeznek a vadmacskákat érintő veszélyekkel és a felelős macskatartási szokásokkal kapcsolatban, és mindezekhez képest milyen elvek szerint tartják a macskáikat.

Vadmacska (Felis silvestris)

A mintegy 1300 válaszadó, köztük közel 1000 macskatartó megkérdezésével megvalósult kérdőíves felmérés számos aggasztó jelenségre világított rá. Kiderült például, hogy a válaszadók többsége

• a házi macska jelentette veszélyt tartja a leginkább elhanyagolhatónak a vadmacskákat fenyegető tényezők sorában;
• jelentős hányaduk a házi macskát még mindig „fogyóeszköznek”, ház körüli egerészőnek gondolja;
• sokan nem tesznek lépéseket sem saját macskáik biztonsága, sem pedig a vadvilág, benne a vadmacskák megőrzésének érdekében.

Születtek azért biztató eredmények is, hiszen sok válaszadó nemcsak ismeri a felelősségteljes macskatartás elveit, hanem ezeknek megfelelően is tartja kedvencét. Sokan viszont – még a biológiai és vadgazdálkodási ismeretekkel rendelkező válaszadók közül is – hiába vannak tisztában a felelősségteljes macskatartás elveivel, a gyakorlatban ennek épp az ellenkezőjét teszik.

Vadászni a házi macskákra?

Magyarországon nincs egyéb hatékony intézkedés a természetes élőhelyeken élő és kóborló elvadult házi macskák korlátozására, a megmaradt vadmacskaállomány házi macskák elleni védelmében jelenleg csak a legális vadászatra lehet számítani. A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a kóborló házi macskák eltávolítása épp azokon az (apróvadas) vadászterületeken gyakoribb, ahol egyébként kevés vadmacska él. Ehhez képest a nagyvadas, zárt erdős vadgazdálkodási területeken kevés házi macska elejtését jelenti – holott ott él a vadmacskák számottevő része –, ennek nyilvánvaló oka, hogy a kóbor házi macskák vadászatának oka a földön fészkelő madárfajok és kistestű emlősfajok védelme. A helyzet összetett, hiszen a házi macskák fokozottabb kontrollja a vadmacskákat egyszerre védi és akár veszélyeztetheti is.

Az eredmények alapján a kutatók mind a vad-, mind a házi macskák viselkedésének és ökológiájának realisztikusabb és mélyebb megértésére buzdítanak, ami segítheti magasabb állatjóléti standardok kialakítását, továbbá a vadmacskaállomány hatékonyabb védelmét is.

(Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, fotó: Burányi Virág/Budakeszi Vadaspark)

Ez is érdekelhet: