Specialistának jobb lenni vagy generalistának? Teljesen egyértelmű végeredmény nincs, de a specialisták azért nyerésre álltak. Eddig – állítja egy új könyv.

A munka világának örök kérdése, hogy specialistának (aki jól ért egy szűkebb szakterülethez) avagy generalistának (aki több dologgal foglalkozik, de kevésbé alaposan) jobb lenni. Nyilván alkat kérdése is, másfelől az egyértelmű végeredményben sem hiszünk, elvégre mindkettő mellett szólnak érvek, de

a mainstream álláspont mindenesetre a specialistát javasolja, már csak azért is, mert speciális tudása révén többet keres, és ha tényleg jó, akkor pótolhatatlan a maga területén. Ám éppen ezt az álláspontot kezdi ki egy új könyv.

David Epstein műve a New York Times bestseller listáját is vezette, és már a címe is sokatmondó: Miért győznek a generalisták egy specializált világban? (Range: Why Generalists Triumph in a Specialized World – ebből a range nehezen visszaadható, alapvetően a terjedelemre, tartományra, hatókörre utal.)

A 352 oldalas könyv egyértelműen a generalisták mellett érvel, elsősorban azért, mert előnyben vannak egy folyamatosan változó világban.

Epstein szerint nekik jobban kézre áll a folyamatos alkalmazkodás, nagyobb a „skillsetjük”, és több eséllyel látják meg az új lehetőségeket. Az amerikai újságíró, korábbi oknyomozó riporter persze még sok érvet sorol, például úgy látja, hogy a specializáció egyfajta csőlátáshoz vezet, különösen a túl korán specializálódóknál, akik leragadnak egy bizonyos gondolkodásmódnál, ezért nehezebben látják az összképet, és kevésbé innovatívak, amikor újdonsággal találkoznak.

Lehet-e valaki mindkettő?

Epstein szerint a „szélesség és a mélység nem zárja ki egymást”, azaz lehetsz egyszerre mindkettő is, amihez a célunk eléréséhez szükséges egyensúly megtalálása a kulcs.

Szerintünk ő generalista

De eddig csak egy érv szólt a generalisták mellett, nézzük tovább! Ők jobban építenek kapcsolatokat, átfogóbb tapasztalatokkal rendelkeznek, ezért talán több összefüggést meglátnak. A szerző szerint kockázatvállalásban is jobbak a generalisták: kevésbé félnek kilépni a komfortzónájukból, és új dolgokkal kísérletezni, méghozzá azért, mert az átfogóbb készségeik afféle védőernyőt jelentenek nekik. Ezzel összefüggésben jobban tűrik a kudarcot.

A legmerészebb állítása talán az, hogy a generalisták nagyobb valószínűséggel válnak igazi mesterré.

Azért méghozzá, mert a valódi mesteri tudás többről szól egy adott téma alapos ismereténél, amennyiben „ők képesek átlátni a nagy képet, és innovatív módon alkalmazni a tapasztalataikat”.

Őt meg specialistának gondoljuk

Mindegyikben van igazság, el lehet vitatkozni rajta. A magunk részéről a generalisták melletti legerősebb érvnek a rendkívül gyorsan változó világot érezzük, ahol rengeteg, out-of-box gondolkodást igénylő komplex problémával kell szembenéznünk.

Másfelől pedig nagyon fontos az egyén is: simán lehet, hogy neked csak az egyik vagy csak a másik „szerep” kényelmes, vagy éppen képes vagy „hibrid üzemmódban” dolgozni, valamelyik preferálásával. Epstein az állításait rengeteg példával támasztja alá, így semmiképpen nem légből kapott érveket pufogtat.

(Fotók: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Pályát módosítanál? Akár teljesen más területekről is válthatsz a tech szektorba

Hogyan válthatsz teljesen más területről a tech szektorba? A világ egyik vezető fordítástámogató szoftverét készítő memoQ segítségével jártuk körül a kérdést.

Nem biztos, hogy jó ötlet szétválasztani a munkát és a magánéletet

A munka és a magánélet szétválasztása csak legenda, de ez nem is baj, mert a jól kezelt átfedésekkel mindkét téren jobban járunk.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Ki tartja be sikeresen az újévi fogadalmait?

Mondunk három várost, felismered az országot?

Camella karácsonyfájára akkor is feltesszük a csúcsot, ha az egy mamutfenyő

További cikkeink a témában
Vagány és érzéki dizájncuccok karácsonyra, amivel tuti meglepetést okozol
Hirdetés