Ha autóval mész Belgrád felé, és elhagyod a repteret, akkor egyszer csak ott áll előtted. Nem tudod nem észrevenni a két gigantikus nyersbeton tornyot, amit egy híddal kötöttek össze a magasban, a tetején pedig egy ufónak látszó, rég nem forgó étterem rozsdásodik. Ez a Genex-torony, vagy ahogyan nevezték, Belgrád kapuja.
A hetvenes években Jugoszlávia a csúcson volt. Tito elnök egyensúlyozott a kelet és a nyugat között, az ország pedig meg akarta mutatni a világnak, hogy van jövője. Mihajlo Mitrović építészt kérték fel rá, aki 1977-ben tette le az asztalra a terveit ennek a kolosszusnak. A koncepció nem volt szerény: ez lesz a modern Belgrád kapuja, az első dolog, amit a nyugatról érkező látogató meglát. Egy hatalmas, 117 méteres torony, ami az antennával együtt 154 méter magas.
Nem egy szimpla lakóházat képzeltek el, az épület valójában két toronyból áll. A magasabb, 30 emeletes egy lakóház, a másik, 26 emeletes pedig iroda, ami a névadó Generalexport cégé volt, a két tornyot a 26. emeleten egy kétszintes híddal kötötték össze. A csúcsán ott volt az a bizonyos forgó étterem, ami egykor a város büszkesége volt, és ahonnan az elit nézhette a panorámát. Ez volt a jövő, legalábbis 1980-ban, amikor átadták.
A brutalizmus Szent Grálja
Sokakat a hideg ráz a brutalista épületektől, de a Genex-torony annyira menő, hogy még ma is ámulatba ejti az embert. A brutalista építészet egyik legtisztább és legikonikusabb példája lett belőle. Nem mindenki tudja, de a brutalizmus nem a brutális stílusáról kapta a nevét, hanem a francia béton brut, azaz nyersbeton szóból. A brutalizmus sosem akart szép lenni.
Nem is takargatja a szerkezetét a Genex, büszkén mutatja a beton zsaluzatának nyomait, a masszív tartóelemeket, amik a nyers erőt sugározzák. Ma, amikor a legtöbb épület egyforma üveg-acél kocka, egy ilyen épületnek karaktere van, nem is akármilyen. Mintha egy elhagyatott űrkikötő lenne egy disztópikus sci-fiből, és pont ettől zseniális.
Úton a lassú enyészet felé
A Genex sorsa pont olyan, mint a huszadik század második felének történelme. A jugoszláv álommal együtt a torony is hanyatlani kezdett. A cég csődbe ment, az irodatorony része ma már teljesen üres. A forgó étterem a kilencvenes években állt meg, és azóta sem mozdult. A másik toronyban közben zajlik az élet, családok laknak a brutalista kolosszus lakásaiban, ami egészen szürreális kettősséget ad az egésznek.
2021-ben kulturális műemlékké nyilvánították, a jövője mégis bizonytalan, évekig próbálták eladni.
Számos ötlet merült fel a hasznosítására, egy építészekből és közgazdászokból álló egyesület például azt javasolta, hogy az állam vegye át az épületet, és alakítsa Tesla-toronnyá, Nikola Tesla-múzeummal, tudományos központtal, könyvtárral, koncertteremmel, galériákkal és könyvesboltokkal, a környező területen felújított városi parkkal.
Mindez még várat magára, 2023-ban ugyanis az épületet egy aukción egy kétes hírű vállalkozó szerezte meg, aki éjszakai bárjairól, szerb bűnbandákkal való kapcsolatáról és az ellene folytatott rendőrségi eljárásokról ismert. A Genex-torony ma Belgrád egyik legmegosztóbb, mégis legfontosabb szimbóluma. Lehet utálni a ridegsége miatt, de lehetetlen nem tisztelni a merészségéért. Egy korszak emléke, ami hitt a jövőben – és a betonban.
(Képek: Getty Images, Wikimedia Commons)
Ez is érdekelhet:
Mintha űrkikötőnek épült volna a jereváni repülőtér
A szovjet érában épült futurisztikus terminál elhagyatottan várja sorsát.
Bejártuk a romosan is lenyűgöző jugoszláviai luxushotelt
A hetvenes években a Penthouse magazin alapítója nyitotta meg Krk szigetén a fényűző kaszinóhotelt, aminek romjain ma is lehet álmélkodni.
Csendben pusztul ez az elhagyatott toronyház New Orleansban
Már több mint húsz éve üresen áll a 45 emeletes épület.
