Hetvenhárom éve, 1944 áprilisában ilyenkor kezdődött meg Budapest légi bombázása. A fő célpont az ország egyik legnagyobb hadiipari komplexuma volt Csepelen.

1944. április 3-ig a német megszállás alatt lévő Budapestet és környékét a szövetséges haderők nem bombázták. Ezen a napon azonban komoly támadás indult a főváros környéki ipari központok ellen, amelyeknek nagy része a Csepel-szigeten működött.

B-24 Liberator bombázógép a Csepel sziget fölött

Az első hullámban 112 gép ért a főváros fölé, amelyeknek az volt a feladata, hogy a szigetszentmiklósi Messerschmidt 210-eseket gyártó üzemet legyalulják a föld színéről.

A Csepel Művek légifotón

A magyar légierő gépei felszálltak ugyan, de nem tudták megzavarni az offenzívát. Nagyjából háromszáz bomba hullott a gyárra és környékére.

A szabadkikötő a magasból

Csepeli Papírgyár és a Gubacsi híd bombázása (a Soroksári dunaágon). Baloldalt a Csepeli Stadion

Április 13-án nagyjából nyolcszáz szövetséges gép támadta Csepelt. Célpont volt a repülőtér, a Shell, Vacuum Oil Company és a Steaua kőolaj-finomító. A fotókon is látható hatalmas füstoszlop a megrongálódott tartályokból tört elő. Ezekben a napokban Szolnokot és Győrt is bombázták.

Hatalmas füstfelhő tör elő a szabadkikötőből

A Dunai Repülőgépgyárat és a gyári repülőteret (a mai Tököli repülőtér) bombázó B-24 Liberátorok

A szabadkikötő bombázása

A támadásoknak Csepel környékén közel 1400 áldozata volt, találatok érték Csepel község központját is. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben helyreállíthatatlan károk keletkeztek, a harckocsigyártás a továbbiakban itt megszűnt. A bombázások napjaiban becslések szerint közel 2-300 ezer ember menekült el a főváros környékéről.

Bombázók a város felett. Háttérben Budapest, Csepel sziget. A füstfelhő a Ferencvárosi pályaudvar, Déli összekötő vasúti híd környékén látható

(Forrás: Fortepan)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon