A Birminghami Egyetem kutatói egy öreg tölgyerdőt megfürdettek nagymennyiségű szén-dioxidban: a tíz éven át tartó kísérlet első három évében a százhetvenöt éves tölgyfák folyamatosan növelték fotoszintézisük mértékét. A szakemberek jelenleg is mérik a leveleket, gyökereket, az erdőt és a földet, hogy kiderítsék, hova kerül az elnyelt többlet szén-dioxid, és mennyi ideig marad ott elzárva.

A növények túléléséhez, fejlődéséhez energiára van szükségük. A napfény energiáját használják fel arra, hogy szervetlen anyagból, azaz szén-dioxidból és vízből szerves anyagokat hozzanak létre, amelyeket tápanyagként hasznosítanak, és így oxigént szabadítanak fel. Ez a folyamat a fotoszintézis.

A kutatók kimutatták, hogy a fotoszintézisben a legnagyobb növekedés akkor ment végbe, amikor erős volt a napsugárzás. Azt is megállapították, hogy a levelekben nem változott a kulcsfontosságú tápanyagok, mint a szén és a nitrogén egyensúlya, ami alapján azt feltételezik, hogy

A kutatást együttműködve végezték az ausztráliai Nyugat-Sydneyi Egyetemmel, ahol hasonló kísérletet folytatnak öreg eukaliptuszfákkal. A két kutatás a világ legnagyobb olyan kísérlete, amely azt vizsgálja, milyen hatással van a klímaváltozás a természetre. Nehéz volt elvégezni a méréseket huszonöt méter magas fák tetején napról napra, de ez volt az egyetlen módja annak, hogy megbizonyosodjanak arról, mennyivel növelik a fák a fotoszintézis mértékét.

„Így most már tudjuk azt, hogyan válaszolnak az öreg erők a meleg éghajlatú térségekben, mint Sydney is, és a közepes hőmérsékletű térségekben, mint Birmingham – mondta David Ellswort, a sydney-i egyetem professzora. Az eukaliptuszokkal végzett kutatásokban nem mutatták ki a fotoszintézis további növekedést, ha még több szén-dioxidnak tették ki a fákat. A kutatók most azt várják, hogy az öreg tölgyfák esetében is ilyen eredményt kapnak-e.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: MTI)