A tragikus helyzetet jól érzékelteti, hogy amikor a légszennyezettség „veszélyesről” „nagyon egészségtelenre” javult, kinyitották az iskolákat.
Ha súlyos, nálunk ismeretlen mértékű légszennyezettségre gondolunk – pedig Magyarországon is kifejezetten rossz a levegő –, általában Kína jut eszünkbe. Tény, hogy nem pekingi tüdőszanatóriumot érdemes választani egy alpesi intézmény helyett, de Indiában még rosszabb a helyzet. A bolygó harminc legszennyezettebb városából huszonegy Indiában található, a lakosság csaknem 40 százaléka olyan szintű levegőszennyezettségnek van kitéve, amelyre egyetlen más országban sincs példa a világon.
A szennyezés több mint fele az iparból származik – a legfőbb energiaforrás a szén –, nagyjából negyede a közlekedésből, a maradék a háztartásokból, valamint a tarlóégetésből.
A közlekedés okozta károsanyag-kibocsátás oka nem kizárólag a járművek magas száma, korszerűtlensége, a közösségi közlekedési rendszer fejletlensége és a nagyvárosokban rendszeres dugók miatti fokozott szennyezés. A benzinre sokkal magasabb adókulcs vonatkozik, mint a gázolajra, a kenőanyagok és oldószerek közterhe viszont alacsony, ezért ezzel szokták keverni az üzemanyagot. Így akár harminc százalékkal olcsóbban is lehet közlekedni, a vesztes az államkassza, és persze a környezet.
Az otthoni tűzhelyekben – értelemszerűen elsősorban vidéken – általában fadarabok, szárított levelek, széna és szárított állati trágya nedves keverékéből készült, napon szárított korongokkal fűtenek, ami ötször szennyezőbb, mintha a kifejezetten szennyező szenet égetnének. A tarlóégetés oka, hogy ez jóval olcsóbb módja a talaj előkészítésének a következő vetéshez, mint a maradék termény beszántása – már ha az olcsóságot szűk látókörűen értjük, és nem számítjuk a hihetetlen mértékű környezeti és egészségügyi károkat. Probléma még a legtöbbször elavult technológiai gyárak kibocsátása mellett az építkezésekből és bontásokból származó porszennyezés is.
Nagyjából így jön össze a mérgező, és a becslések szerint évente több mint másfél millió indiai ember halálát okozó, és több tízmilliót megbetegítő szennyezett légtömeg – amit az őszi-téli időszakban a hideg légrétegek a városok fölé szorítanak.
Idén november elejére vált elviselhetetlenné a helyzet: előfordult, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott egészségügyi határértéknél huszonötször szennyezettebb volt a levegő.
Ezért megtiltották a nem létfontosságú árukat szállító dízelüzemű teherautók bejutását a fővárosba, felfüggesztették a bontási-építési munkák többségét, bezárták az általános iskolákat, és az állami alkalmazottak felét home office-ba küldték, és erre kérték a magáncégeket is.
Biztosan ezeknek az intézkedéseknek is köszönhető, hogy javult a levegőminőség: „veszélyesről” „nagyon egészségtelenre”, ezért újranyitották az iskolákat.
Próbálkoznak
Vannak komolyabb elképzelések a rettenetes helyzet javítására annál, hogy gyorsan korlátozásokat vezetnek be, amikor a rossznál is rosszabb lesz a levegő. 2019 elején a kormány elindította a Nemzeti Tiszta Levegő Programot (NCAP), amelynek célja, 2024-ig húsz-harminc százalékkal csökkentsék a légszennyezettséget a leginkább érintett százhuszonkét nagyvárosban. Az ambiciózus terv megvalósítása érdekében növelik a megfigyelőállások számát, hatásosabban ellenőrzik az ipari kibocsátókat, csökkentették a gázolaj kéntartalmát, a kevésbé szennyező folyékony földgázzal (LNG) próbálják kiváltani a szerves fűtőanyagot és ezzel tankolják a riksákat.
Már korábban bevezették a páros-páratlan szabályt – ilyen volt korábban Budapesten is: egyik nap csak a páros, másik nap a páratlan rendszámú autók hajthatnak be a városközpontba –, forszírozzák az elektromos buszok és magántulajdonú autók elterjedését és az erőművek átállását megújuló energiára. Vidéken arra ösztönzik a gazdálkodókat, hogy égetés helyett béreljenek gépet, amely műtrágyává alakítja a szerves hulladékot.
Kína és Amerikai Egyesült Államok után India a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a Földön. A reményeik szerint 2030-ra húsz százalékkal csökkenhet ennek mértéke, 2075-re pedig teljesen megszűnhet. Egyelőre – e sorok megjelenésekor, november 13-a délután – a legrosszabb levegőjű ország India, Új-Delhi levegőminősége pedig „nagyon egészségtelen”.
(Forrás: Euronews, The Hindu, Al Jazeera, IQAir. Nyitókép: Szmogos reggel tehénnel Noidában, november 8-án, fotó: Sunil Ghosh/Hindustan Times/Getty Images)