Lepusztult vágóhidat alakítottak át kortárs művészeti galériává Ostravában, a bejáratok helyén forgatható falakkal, az egykor szennyezett terület helyén parkkal.

A napokban osztották ki a Cseh Építészeti Díjat: a győztes gyaloghídról itt olvashatsz, és még tavaly bemutattunk egy másik döntős projektet is. De van még egy döntős, amit feltétlenül érdemes megismerni: a lengyel KWK Promes építésziroda tervei alapján egy korábbi vágóhidat alakítottak át kortárs művészeti galériává Ostravában.

A katowicei iroda specialitása a kinetikus építészet, azaz a mozgó részekkel ellátott épületek tervezése – ezt a képességét pedig Csehországban is felvillanthatta, miután elnyerte a műemléki védettséget élvező egykori ipari épület felújítására kiírt nemzetközi pályázatot.

A korábbi vágóhíd borzalmas állapotban volt: a főhomlokzatát kivéve a falai jó része leomlott, a megmaradt részeken is hatalmas lyukak tátongtak, a vöröstégla-épületet korom lepte be.

Az építészek minden megőrizhető jellegzetességet megtartottak, megőrizték a téglafal díszítéseit, a hézagokat korabeli anyagokkal egészítették ki, ezentúl pedig tartották magukat a klasszikus elvhez, vagyis a már szétmállott, nem létező részeket jól elkülöníthetően, mikrobetonból állították helyre.

Eredetileg a bejáratok a lehető legrövidebb utat biztosították a város felé, és ezt meg is akarták őrizni, innen jött a forgatható falból készült bejáratok ötlete, amivel mellesleg a kiállítótermek közvetlen kapcsolatba kerültek a külvilággal – még maguk a kiállítások is átfolyhatnak a szabad térbe. Átvitt értelemben ez a mobilitás és szabadság a kultúra demokratizálását szimbolizálja.

Ebből is érződik, hogy a munka nem korlátozódott csak az épületre; bár nem volt a tervezők feladata, de meggyőzték a hatóságokat a kinti betonburkolat szükségtelenségéről. Rehabilitálták a szennyezett talajt, és egy biodiverz parkot alakítottak ki, szikkasztómezőkkel, rétekkel, esővíztároló medencékkel. A park elrendezése jelzi a vágóhíd egykori kiszolgáló épületeinek (hűlt) helyét, míg odabent, a galérián belül ehető növényeket telepítettek.

A megőrzött épületrészekhez szükséges téglákat az összeomlott épületrészekből visszamaradókkal pótolták, az új üvegezés kerámia szitanyomattal készült, amely megszűri és tompítja a galériába érkező napfényt. A belső tereket higiéniai okokból fehérre meszelték, így a kiállítótermeket is mészvakolattal vonták be a szigetelés felett. A részben beomlott fa tetőszerkezetet acélra cserélték, amelyet fehér membránnal vontak be, hogy kevésbé melegedjen át nyáron.

De a legszembetűnőbb a hat, a forgó falakból kialakított bejárat.

Kettő az épület bejárata, míg további négy a galériákat köti össze a külvilággal. Bár elég méretesek, amikor zárva vannak, tökéletesen zárnak. A padló alá rejtett mozgató mechanizmusokat elég évente egyszer karbantartani.

Plato Kortárs Művészeti Galéria

Építészet: KWK Promes
Megrendelő: Ostrava város
Beépített terület: 2105 m²
Bruttó szintterület: 3601 m²
Hasznos alapterület: 2841 m²
Átadás éve: 2022
Fotók: Juliusz Sokołowski és Jakub Certowicz

Ez is érdekelhet:

Ez a kis stúdióépület leválik a házról, és félrevonul, ha a tulaj úgy akarja

A kinetikus építészetben utazó Olson Kundig síneken guruló dolgozószobát tervezett egy washingtoni erdőben, igazi vasúti tárgyakkal, színekkel és anyagokkal.

Találtunk egy vagány irodaházat egy erdő közepén

Új központot kapott egy fenntartható erdészet, az épület pedig minden eresztékében a cégfilozófiát hirdeti.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Katja szereti az állatokat, magára is varratott néhányat

Trükkök, ha beütne a kajakóma a karácsonyi zabálástól

Clarissa kedvéért még 23-án is hajlandók vagyunk sorban állni

További cikkeink a témában