Az Arktisz jövője egyre inkább azt mutatja, hogy az emberi tevékenység alapjaiban változtatja meg a természet egyensúlyát.
Az Északi-sarkvidék (Arktisz) jégtakarója évente több mint 12%-kal csökken, és míg 40 éve még átlagosan 6,85 millió négyzetkilométert borított jég, idén egyes napokon alig 4,28 milliót. A Coloradói Egyetem és a Göteborgi Egyetem friss közös kutatása pedig azt állítja, hogy az Arktisz hamarosan szemtanúja lehet az első jégmentes napnak – talán mondanunk sem kell, hogy ez a drasztikus változás jelentős hatással lehet bolygónk klímájára és az ökoszisztémákra.
Brutális költséggel járna, de gyémántporral hűtenék az egyre melegedő Földet
És ezzel is csak időt nyernénk.
Az első jégmentes nap akkor következik be, amikor a Jeges-tenger tengeri jegének kiterjedése 1 millió négyzetkilométer alá csökken, ami – a legszélsőségesebb forgatókönyvek szerint – már 3-6 éven belül bekövetkezhet, vagyis
akár már 2027-ben lehet olyan nap, amikor jégmentes lesz az Északi-sarkvidék.
Bár Alexandra Jahn éghajlatkutató szerint ennek nem lesz azonnali katasztrofális hatása, hosszú távon komoly problémákat vetít előre. A jégtakaró eltűnése miatt ugyanis nem lesz, ami visszaverje a napsugarakat, így az óceán több hőt nyel el, ami gyorsítja a globális felmelegedést. Ez a folyamat nemcsak az Északi-sarkvidék hőmérsékletét emeli, hanem a komplett bolygónkét, plusz szélsőséges időjárási eseményeket idézhet elő világszerte.
Az Arktisz jövője egyre inkább azt mutatja, hogy az emberi tevékenység alapjaiban változtatja meg a természet egyensúlyát.
(Forrás: IFL Science, Nature, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Brutális költséggel járna, de gyémántporral hűtenék az egyre melegedő Földet
És ezzel is csak időt nyernénk.
130 éve nem volt olyan, hogy hó nélkül maradjon a legendás hegy október végén
Biztosan kitalálod, mi állhat ennek a hátterében.
Rohamtempóban zöldül a Föld jeges kontinense
Az emberiség okozta felmelegedés egyre inkább átalakítja a természetet, még az annyira elszigetelt helyeken is, mint az Antarktisz.
