Az Arktisz jövője egyre inkább azt mutatja, hogy az emberi tevékenység alapjaiban változtatja meg a természet egyensúlyát.
Az Északi-sarkvidék (Arktisz) jégtakarója évente több mint 12%-kal csökken, és míg 40 éve még átlagosan 6,85 millió négyzetkilométert borított jég, idén egyes napokon alig 4,28 milliót. A Coloradói Egyetem és a Göteborgi Egyetem friss közös kutatása pedig azt állítja, hogy az Arktisz hamarosan szemtanúja lehet az első jégmentes napnak – talán mondanunk sem kell, hogy ez a drasztikus változás jelentős hatással lehet bolygónk klímájára és az ökoszisztémákra.
Az első jégmentes nap akkor következik be, amikor a Jeges-tenger tengeri jegének kiterjedése 1 millió négyzetkilométer alá csökken, ami – a legszélsőségesebb forgatókönyvek szerint – már 3-6 éven belül bekövetkezhet, vagyis
akár már 2027-ben lehet olyan nap, amikor jégmentes lesz az Északi-sarkvidék.
Bár Alexandra Jahn éghajlatkutató szerint ennek nem lesz azonnali katasztrofális hatása, hosszú távon komoly problémákat vetít előre. A jégtakaró eltűnése miatt ugyanis nem lesz, ami visszaverje a napsugarakat, így az óceán több hőt nyel el, ami gyorsítja a globális felmelegedést. Ez a folyamat nemcsak az Északi-sarkvidék hőmérsékletét emeli, hanem a komplett bolygónkét, plusz szélsőséges időjárási eseményeket idézhet elő világszerte.
Az Arktisz jövője egyre inkább azt mutatja, hogy az emberi tevékenység alapjaiban változtatja meg a természet egyensúlyát.
(Forrás: IFL Science, Nature, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
