Történelem tejjel és cukorral
A kávé egyértelműen Etiópiából származik, ám nevének eredete nem tisztázott. Az afrikai országban található egy Kaffa nevű tájegység, de szakértők szerint akár a török kahwe (eredetileg „bort” jelentett) szó is jelentheti a forrást. Egy olyan világszerte népszerű téma, mint a kávé sem lehet mentes a közhelyektől. Ki ne ismerné a kávé felfedezésének legismertebb legendáját? Egy etióp juhász felfigyelt rá, hogy a kecskéi nagyon élénkek lettek egy bizonyos cserje piros bogyóinak elfogyasztása után. Érdekes és tanulságos, hogy az élénkítő hatású italt a muzulmán és a keresztény világ is piedesztálra emelte: arab nagyvárosokban már akkor hihetetlen kávéházi kultúra épült az ital köré, amikor Európában még a létezéséről sem tudtak. Amikor aztán átkerült az öreg kontinensre, hamar befolyásos patrónusokra tett szert, VIII. Kelemen pápa például a következő kijelentést tette: A kávét meg kellene keresztelni, hiszen igazi keresztény ital!”
Talján reneszánsz
Az utolsó nagy forradalmi léptékű változás 1901-ben indult Olaszországban, amikor Luigi Bezzera szabadalmaztatta a kazános rendszerű kávégépét. 1961-ben jelent meg a Faema E61, amely az itáliai kávékultúrát egyeduralkodóvá tette az egész világon. Ezzel a géppel magas nyomás alatt, gyorsan préselik át a 90 °C-os gőzt az őrleményen, amelynek végeredménye egy krémes jellegű, lágy ízű kávé. Ez a zseniális szerkezet az oka annak, hogy a cappucino, a latte macchiato és társaik a világ minden pontján megtalálhatók. Ha ültetvényeink nincsenek Magyarországon, az biztos, hogy hozzáértő, szenvedélyes kávés szakemberek igenis élnek közöttünk: Senkáriuk András, a Barista Hungary képviseletében a hazai minőségi kávé kultúra jövőjét képviseli.
– A kávékultúra Magyarországon az elmúlt években folyamatos fejlődik – kezdi Senkáriuk. – Nagyvárosokban már egyre több helyen lehet tisztességes minőségű espresso-t kapni. Tavaly végigjártunk Magyarországon azt az ötven helyet, amit a legjobbnak tartottunk, és remek dolgokat láttunk. Az egészen apró dolgokban is nagy változások álltak be, gondolok itt olyasmikre, hogy szinte sehol sem felejtik el tömöríteni a kávét, vagy, hogy rendszeresen tisztítják az őrlőt. Mondjuk azt is hozzá kell tennem, hogy ebből az ötvenből nehéz volt kiválasztani azt a tízet, amelyikre azt mondtuk volna, hogy a világ összes pontján megállnák a helyüket. De összességében véve a helyzet nagyon bíztató.
Kisokos No. 1
Hogy mi is az a barista? Ha röviden akarunk válaszolni, akkor annyit mondunk, hogy tulajdonképpen a sommelier kávés megfelelője. Az espresso kultusz a huszadik század elején született meg Itáliában, de igazán a hatvanas években indult világhódító körútra, s azóta így nevezik az espresso alapú kávéitalokat készítő szakembert, aki a technológiában, és a friss trendekben is jártas.
A jövő kávéja
A kávé köré kapcsolódó kultúra felületes szemmel nézve akár egysíkúnak és unalmasnak is mondható, holott kávés vonalon az elmúlt tíz évben elképesztő fejlődés zajlott. A fogyasztók igényei egyre magasabbak, és folyamatosan keresik a kiváló minőségű kávébab szemeket. Az ültetvények egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, és ma már a kávé világában is megjelent a „dűlőszelektált” beszerzés, egyenesen a termelőktől. Az alapanyag kvalitása mellett a technológia is folyamatosan fejlődik. Nem csak a régi főzési technikák kerülnek előtérbe – karlsbadi kanna, török ibrik – de új módszerek is születnek. A kísérletezés lényege, hogy különböző technikákkal különböző ízű kávékat lehet nyerni. A kávéházak franchise változatai Ázsiában elképesztő ütemben terjeszkednek, és annak ellenére, hogy a papírpohárban felszolgált, sokszor híg, hosszúra húzott kávé igazi fanok számára ihatatlan, a jelenség mindenképpen fejlődés, ugyanis ezek a láncok magas technológiai színvonalon dolgoznak, és folyamatosan fejlődnek. Ennek a folyamatos térhódításnak köszönhető, hogy a kávé napjainkban a hetedik legkeresettebb exportcikk a mezőgazdasági termékek között.
Kisokos No. 2
Kávé a földgolyó ötven országában is megterem. A teljes világtermés harmada az USA-ba kerül eladásra, noha az Egyesült Államok népessége a világ teljes lakosságának csak töredékét teszik ki. A napjainkban „tea-fetisisztának” számító Nagy-Britannia a 18. század végén mondott le a kávéról, mint nemzeti italról. A kávé igen nagy anyaghányaddal dolgozik: 4.000 kg termésből csak mintegy 1 kg pörkölt kávé lesz.
A legújabb kávés trend a brew bar nevű intézmény feltűnése, amely Angliához köthető. Mi is tudjuk: ha britek, akkor tea, ezért is annyira meglepő, hogy a forradalom legújabb hulláma innen indult el. Az angolszász országokban a filteres kávékészítés dívik, vagyis az őrleményt egy papír filterbe töltik, ezen folyik át a forró víz. Itt nyoma sincs a magasnyomásnak, amivel az olaszok dolgoznak, éppen ezért a végeredmény egészen más ízű kávé lesz. Első hallásra alacsonyabb színvonalú technológiának tűnik az angoloké, de a derék szigetországi fanatikusok úgy döntöttek, hogy nem kérnek a taljánok espresso-iból, és nekiálltak újradefiniálni saját kávé kultúrájukat. A filteres koncepciót emelték egy magasabb szintre, méghozzá olyan eredménnyel, hogy igazán kiváló minőségű kávék született. Tudjuk, hogy az angolok mindig a saját fejük után mennek: ők nem is Európa részei, saját egyházuk van, nem vezetik be az eurót, az út rossz felén vezetnek, és így tovább, szóval az angolok nem kávéházban isszák a kávét, hanem Brew Bar-ban. Ez a trend meghódította Amerikát, majd Japánt is, úgyhogy az angolok – akik cseppet sem gasztronómiai nagyhatalomként ismertek – kávé témában letettek valamit az asztalra. Ami az otthoni kávéfogyasztást illeti, ezen a téren szintén történtek ugrások: az igazán cutting edge dolog tőlünk nyugatra az, ha te magad pörkölöd a kávédat. A forró, fekete nedű 2012-ben is teljesen cool és a folyamatosan születő trendeknek köszönhetően az is marad. Mindez azt jelenti, hogy a kávé kultúra területén permanens forradalom zajlik, a Player pedig ott lesz, hogy a tűzvonalból tudósítson.
