Egyiptom nyugati részén, a Vörös-tenger partján fekszik El Gouna, egy város, ami már eleve a fenntarthatóság jegyében fogant. A város az arab „lagúna” szóról kapta a nevét még 1989-ben, amikor megálmodta Samih Sawiris egyiptomi vállalkozó, az Orascom mérnöke.

„Egy zárt, önfenntartó ökoszisztéma létrehozása volt a cél a kezdetektől” – mondja Omar El Hamamsy, az El Gounát felépítő és üzemeltető svájci székhelyű Orascom Development  igazgatója.

Találó név: a város 20 szigetre és a köztük lévő türkizkék lagúnára épült, sétányokkal és homokos strandokkal. 18 szálloda van és két golfpálya, amelyeket újrahasznosított vízzel és a város saját sótalanító üzeméből származó vízzel öntöznek. Szörf, kiteszörf, búvárkodás – minden mehet.

De nemcsak turizmus van a 24 ezres városban: kórháza, könyvtára, iskolája, egyeteme és templomai is vannak, októberben rendezik az El Gouna Filmfesztivált, és még az egyiptomi Premier League-ben focizó El Gouna FC-nek is szurkolhatnak a helyiek.

Közben mindent áthat a környezetvédelem iránti elkötelezettség. 2014-ben El Gouna elnyerte az ENSZ Global Green Town díját, elsőként Afrikában és az arab régióban. Nem véletlenül: hét évvel korábban a város a helyi hatóságokkal együttműködve elindította a Green Star Hotel kezdeményezést, a Közel-Kelet első ökoturisztikai tanúsítási programját, a jelentős egyiptomi turizmus környezeti kockázatainak ellensúlyozására.

El Gounában rengeteg újrahasznosító pontot találunk, elektromos és napenergiával működő tuk-tukokat, 2017-ben elektromosbringa-megosztó rendszer indult, elsőként Afrikában.

Nem elég a hagyományos helyi építészet passzív hűtést tökélyre fejlesztő tudása, ezt kiegészítik a víz- és mosószerfogyasztás minimalizálására felhívó táblákkal, a szállodákban öko-csapokból folyik a víz, nincsenek műanyag szívószálak és csomagolások, sőt a műanyag 95 százalékát újrahasznosítják, és ahogy egy helyi tanár megjegyezte: „már dolgozunk a maradék öt százalékon”. A városnak saját újrahasznosító üzeme van, ahol szemeteszsákokká, ruhákká és fogasokká alakítják át a műanyag hulladékot.

Az összes hulladék több mint 85%-át újrahasznosítják, a vízkészletből pedig mindent. Naponta mintegy 6700 köbméter szennyvizet kezelnek, ezt elsősorban öntözésre használják. Az ivóvízszükséglet 95%-át két sótalanító üzem fedezi, az egyik a térségben az első, ami energiahatékony, alacsony hőmérsékletű sótalanítást alkalmaz.

Helyben szerzik be az élelmiszer 40 százalékát. Az El Gouna Farmon olívaolajat, datolyát, jojobaolajat (bőr- és hajápoló termékekhez), gyapjút és húst állítanak elő, a farmra túravezetést is szerveznek a szállóvendégeknek. A várost friss tengeri halakkal látja el a halgazdaság nyolc lagúnája, a szállodák kertjeiben gyógynövényeket és zöldségeket termesztenek, méghozzá sokfélét (kakukkfű, bazsalikom, menta, koriander, fokhagyma, újhagyma, gránátalma, mangó, füge).

És bár törvény nem kötelezi rá, El Gouna önkéntes vállalása, hogy karbonsemlegessé váljon, elsőként az afrikai városok közül.

A cél érdekében az üvegházhatású gázok főbb kibocsátási forrásait (és azok lehetséges emissziócsökkentését) kezdték vizsgálni, továbbá az épületek és a közművek energiahatékonyságát. A koronavírus lassította ugyan a folyamatokat, de azóta felállt már egy új, speciális bizottság, ami felállítja az agendát pontos programpontokkal és céldátumokkal.

(Forrás: BBC, fotók: GettyImages)

Ez is érdekelhet: