Kiderült, hogy kétszer súlyosabb a klímaváltozás, mint eddig hittük

Nem elég csak a hőmérséklet emelkedését figyelni.

A kutatók szerint a hőmérséklet önmagában nem méri az éghajlatváltozás szélsőséges következményeit, és lebecsüli a trópusokon jelentkező hatásokat.

A levegő nedvességtartalma és a hőmérséklet együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az 1980 óta bekövetkezett klímaváltozás csaknem kétszer olyan súlyos, mint azt korábban kiszámították

– olvasható az amerikai tudományos akadémia folyóirata (PNAS) hétfői számában megjelent tanulmányban.

A szélsőséges időjárás, viharok, árvizek és esőzések ereje a levegőben lévő víz mennyiségével függ össze. Ezért az amerikai és kínai tudósokból álló csoport elemzéséhez az ekvivalens potenciális hőmérséklet, a theta-e mérőszámát használta, amely a légkör nedvességenergiáját tükrözi – mondta a tanulmány társszerzője, Veerabhadran Ramanathan, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i Scripps Oceanográfiai Intézete és a Cornell Egyetem éghajlatkutatója. A mértékegységet fokokban határozzák meg, akárcsak a hőmérsékletet.

A Jeges-tenger példája megmutathatja az éghajlati modellek hibáját

Kiderült, hogy évtizedekkel korábban kezdett melegedni, mint ahogy korábban hitték a kutatók.

A világ felmelegedésével a levegő több nedvességet tartalmaz, hét százalékkal többet minden egyes Celsius-fok után. Amikor ez a nedvesség lecsapódik, hőt vagy energiát szabadít fel, „ezért van az, hogy amikor esik az eső, akkor most már zuhog” – magyarázta a tudós. Hozzátette, hogy a vízgőz a légkörben egy erős hőcsapdagáz, amely fokozza az éghajlatváltozást.

Korábbi számítások szerint 1980 és 2019 között a világ 0,79 Celsius-fokkal lett melegebb. A páratartalomból származó energiát is figyelembe véve azonban 1,48 fokkal lett melegebb és párásabb a Föld. A trópusokon ez a felmelegedés elérte a 4 fokot.

Ha csak a hőmérséklet alapján ítéljük meg, akkor úgy tűnik, hogy a felmelegedés Észak-Amerikában, a középső szélességi körökön és különösen a sarkvidékeken a legjelentősebb, a trópusokon viszont kevésbé. Ramanathan szerint azonban ez nem így van, mert a trópusok magas páratartalma fokozza a vihartevékenységet, a rendszeres viharoktól kezdve a trópusi ciklonokig és monszunokig.

Ez a légköri látens energianövekedés szélsőséges időjárási jelenségekhez vezet: áradásokhoz, viharokhoz és aszályokhoz.

(Forrás: Phys.org/MTI)

Ez is érdekelhet:

A védett területek növelésénél sokkal többre van szükség a természetes világ pusztulásának megállításához

Több kell, sürgősen.

Mutatunk egy őszi fesztivált, ami az újbort és a libás ételeket ünnepli

Nagyon úgy tűnik, hogy bevált a tavaly első alkalommal megtartott Libabőr Fesztivál, mert idén novemberben jön a folytatás, amikor országszerte programokkal ünneplik a Márton-napi hagyományokat és az újbort.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Életmód

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!