A születendő gyerek nevénél és neménél is fontosabb kérdés, milyen élet vár rá. Nem jók a kilátások.
A ma született gyermekek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több árvizet fognak átélni életük során, mint a nagyszüleik – állítja Szabó Amanda Imola meteorológus, éghajlatkutató a Másfélfok.hu-n közzétett, a klímaváltozás gyermeki egészségre és a gyermekvállalási kedvre gyakorolt hatásait elemző cikkében.
A növekvő veszélyek miatt egyre több ember számára döntő szempont a gyermekvállalás kérdésében az éghajlatváltozás
– írta az éghajlatkutató a Stanford Center for Innovation in Global Health (CIGH) felmérésére hivatkozva, amelyben a fiatalok éghajlati szorongását vizsgálták. A felmérésben több mint tíz ország (köztük három európai: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság) mintegy tízezer fiatalja vett részt.
„A válaszadók között jelentős mértékű pszichés szorongás tapasztalható az éghajlatváltozással összefüggésben. A fiatalok körülbelül háromnegyede érezte úgy, hogy ijesztő jövő elé néznek, mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy olyan mértékben tapasztalt éghajlati szorongást, amely hatással volt mindennapi életére, és körülbelül egynegyedük jelezte, hogy fél a gyermekvállalástól a klímaválság miatt” – foglalta össze a felmérés eredményét a meteorológus.
Az is kiderült a felmérésből, hogy sokan a korábban tervezettnél kisebb család alapítása mellett döntenek, vagy elállnak a gyermekvállalástól az éghajlatváltozás miatt. A válaszadók 40 százaléka pedig „habozik” a gyermekvállalással a negatív jövőkép miatt. A kutató nem nyugtat meg, azt írta: „nem ok nélkül aggódunk” gyermekeink jövőjéért az éghajlatváltozás miatt, a gyerekek egészsége ugyanis jobban megszenved minden negatív változást. Az UNICEF tanulmánya szerint
a világ 2,2 milliárd gyermekéből egymilliárd extrém magas kockázatnak van kitéve többek között a hőhullámok, a vízhiány, a fertőző betegségek és a levegőszennyezés következtében.
Van megoldás – elméletileg
Szabó Amanda Imola felhívta a figyelmet arra is, hogy az éghajlatváltozás miatt különböző megbetegedések előfordulása jelentősen megnövekszik, ezek kétharmada pedig a gyermekeket érinti. Emellett az éghajlatváltozás jelentős hatással van a gyermekek jóllétére is, az egyre gyakoribb természeti katasztrófák például megzavarhatják vagy akár meg is akadályozhatják az oktatást.
„Az egyetlen hosszú távú megoldás az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére az üvegházgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése, és emellett szükséges a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás is
– írta az ELTE doktorandusza. – A kutatások azt mutatják, hogy a szociális szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás fejlesztése, a tiszta vízhez és higiéniai szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és a biztonságos élelmiszerhez való hozzáférés javítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentéséhez és a gyermekek élhető jövőjének biztosításához. Mindez azonban nem elegendő, ha a globális üvegházhatású-gázkibocsátások nem érik el minél hamarabb a nettó nullát” – figyelmeztetett Szabó Amanda Imola.
(Forrás: Másfélfok, MTI. A kép illusztráció.)
Ez is érdekelhet: