Ötödével több hőenergiát fogyasztanak a magyar lakások az EU-átlagnál.
A március 25-i Föld Órájának lényege, hogy kicsit elgondolkozzunk, hogyan tudnánk kevésbé megterhelni a környezetünket. A WWF idei akciójának fókuszában az önkormányzatok és a fűtés áll, pontosabban az önkormányzati épületek fűtése és hővédelme, valamint az önkormányzatok szerepvállalása a lakossági és települési fűtésre vonatkozóan.
Rettenetes a magyar családiház-állomány
Az ország végső energiafogyasztásának közel 40%-ért az épületek a felelősek, az épületek fogyasztásának háromnegyedét pedig a fűtés teszi ki. Ennek mennyisége azonban nagyban függ attól, mennyire jól szigetelt az adott épület.
A magyar lakásállomány közel kétharmadát kitevő, 2,85 millió családi házból pedig 2,5 millió egyáltalán nem rendelkezik szigeteléssel. Ezért lehet, hogy egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének.
Hasonlóan rossz az önkormányzati épületek helyzete. Ezeknek nagy a fűtött alapterülete, és a lakásállományhoz hasonlóan csak minden ötödik épület számít korszerűnek. Ezért a jelentős fűtési költség az önkormányzatokra hatványozottan igaz.
A szigetelés lenne a megoldás
A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is eredményez, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét. Ha a fűtési és hűtési költségeken is spórolunk, akkor a szigetelési beruházások akár 2-4 év alatt is megtérülhetnek. Így a szigetelés tekinthető az egyik leggyorsabban megtérülő befektetésnek.
Arról nincs becslés, mikorra érhetik el a magyar lakások az EU-s energetikai színvonalat.
(Forrás: WWF)