Nem konkrétan mi, hanem az egész emberiség.
A metán az élő szervezetek bomlásakor keletkezik, a szén-dioxiddal szemben rövid ideig marad a légkörben, azonban erőteljesebb hatása van a felmelegedésre.
Ha a globális felmelegedés mértékét a párizsi egyezményben megállapított határértéken belül akarják tartani, akkor a metánt „sürgős intézkedésekkel” csökkenteni kell. A párizsi egyezmény – melyet kétszáz ország írt alá –, azt a célt tűzte ki, hogy az ipari forradalom előtti értékhez képest 1,5 Celsius-fok alatt tartsa a globális hőmérséklet növekedését. Az 1,5 fokot tekintik a veszélyes felmelegedéshez vezető kapunak, innentől a klímaváltozás komoly következményeivel kell számolni.
Tavaly a szén-dioxid és a metán szintje is rekordmagasságot ért el a pandémia megfékezésére hozott korlátozások ellenére, ami pedig jelentősen csökkentette a gazdasági tevékenységet. Jó hír viszont, hogy
létező technológiák alkalmazásával igen alacsony költségekkel gyorsan és jelentősen csökkenthető a metánkibocsátás.
„A klímaváltozás sok eseménye a vártnál gyorsabban következett be: több a tűz, az erős hurrikán, több a hőhullám, és a metán a legjobb eszköz a kezünkben, hogy a következő harminc évben csökkentsük ezeket a természeti katasztrófákat” – magyarázta Drew Shindell, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (Unep) számára készített Global Methane Assessment című tanulmány vezető szerzője.
A tudósok szerint az emberi tevékenységből származó kibocsátást akár évente 180 millió tonnával – 45 százalékkal – lehetne csökkenteni 2030-ig. A metánkibocsátás fő emberi forrásai a fosszilis üzemanyagok ipara, melynek a teljes emisszió 34 százaléka írható a számlájára. A mezőgazdaság 40, a hulladékszektor 20 százalékért felelős. Az Unep szerint a fosszilis üzemanyagok iparágában van a legtöbb lehetőség, hogy alacsony költségen mérsékeljék a metánkibocsátást:
az olaj- és gázkutaknál, valamint a termelés és a szállítás során keletkezett szivárgások megszüntetése kevés költséggel komoly metáncsökkentést jelentene,
ráadásul nemcsak a környezetnek tennének jót, mivel a szivárgások kiküszöbölésével több gázt lehetne eladni.
A hulladékszektor a szennyvíziszap lerakásának javításával csökkentheti a metánkibocsátást, a mezőgazdaság az elárasztott rizsföldeken való gazdálkodás javításával segíthet könnyen, ugyanakkor nehezebb a dolga a szarvasmarháktól származó metánmennyiség csökkentésével. A jelentés szerint itt az élelmiszer kidobását lehetne visszafogni, a marhatartást javítani, és a fogyasztási szokásokat megváltoztatni, azaz kevesebb húst és tejterméket tartalmazó étrendre áttérni.
Ha mindezeket sikerülne megtenni, 45 százalékkal lehetne visszafogni a metánkibocsátást, amivel majdnem 0,3 fokos globális felmelegedést lehetne elkerülni akár 2040-ig.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: BBC/MTI)