Épül a város autók és emisszió nélkül, MI-alapú közösségszervezéssel. Milyen is lehet majd Szaúd-Arábia sivatagi óriásprojektje?
Nagyon úgy tűnik, hogy Szaúd-Arábia gigaberuházásairól még évekig beszélni fogunk, mivel elég nagyok és meghökkentők, mi több, várhatóan tényleg meg is valósulnak. A Saudi Vision 2030 egy átfogóbb stratégia, amelynek célja gazdasági és több technológiai területen a világ élvonalába felzárkóztatni a királyságot. Ennek egyik eszköze a NEOM projekt, ami önmagában is négy gigaberuházást foglal magába:
- The Line
- Sindalah - luxussziget a Vörös-tengeren
- Trojena - téli sport paradicsom a hegyekben
- Oxagon - high-tech lebegő város
Van még a szintén giga, 400x400x400 méteres kocka, ami azonban nem a NEOM projekt keretében épül. Mind közül a Line-t tartják a legütősebbnek, nézzük meg, miért!
- 170 km hosszú, hogy összeköthesse a Vörös-tengert az ország észak-nyugati részével. Az alapterülete 34 km².
- 2030-ra egymilliónál is több lakosa lesz. A Line-t üzleti és innovációs központnak szánják, ahol többek között a klímaváltozással, a városok szétterülésével, társadalmi izolációval és a modern közlekedéssel foglalkoznak majd.
- Maximum öt perc séta. Állítólag az építmény bármely két pontja közt legfeljebb ennyit kell majd gyalogolni. Lesznek parkok, terek, sétányok, de hagyományos utcák és autók nem.
- 380 ezer+ munkahely. Ennyit ígérnek 2030-ra, amivel persze az ország GDP-jéhez is jelentősen hozzájárulhat.
- Autómentesség. Emberközpontú és -léptékű városról beszélnek, amiben ugyanakkor mesterséges intelligencia és komplex „tömegközlekedés” segít az útvonalak tervezésében, hogy mindenki gyorsabban jusson el a célhoz.
- Megújuló energia. Nem kérdés, hogy egy ilyen projektnél, pláne a sivatagban kulcsszerep jut a megújuló energiának, olyannyira, hogy kizárólag nap, szél és hidrogén erőművek segítségével üzemel majd. Ugyanakkor egy ilyen város puszta megépítése óriási karbonkibocsátással jár; Philip Oldfield, az Új-Dél-Walesi Egyetem tanszékvezetője – aki az építőipar környezetvédelmével foglalkozik – szerint a megépítéshez felhasznált anyagokkal körülbelül 1,8 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás keletkezik, ami több sok európai ország éves kibocsátásánál.
- Kognitív közösségek. Adatalapú, MI-vel folyamatosan értékelt közösségek lesznek majd a Line-ban, aminek segítségével folyamatosan jobb szolgáltatásokat tudnak majd nyújtani a lakosoknak és a vállalkozásoknak.
- Fenntarthatóság. Bármilyen beruházás is legyen, ma már nem történhet meg a fenntarthatóság emlegetése nélkül. A NEOM területének 95%-át érintetlenül hagyják, a Line-t természetes nyílt területek veszik majd körül, odabent pedig autó- és emissziómentes üzemel majd minden, így a lakosok igényei prioritást élveznek majd a közlekedéssel és az infrastruktúrával szemben.
Arról pedig nemrég írtunk, hogy mindez még most is eléggé sci-finek hangzik, de a Line építése már elkezdődött a sivatagban, és a projekt léptékét jól szemlélteti egy „apróság”: csak a szállításban új mérföldkőnek számító Velocopter fejlesztésére 175 millió dollárt szánnak – és ez csak egy pixel a big picture-ből.
(Fotók: NEOM)
Ez is érdekelhet: