Épül a város autók és emisszió nélkül, MI-alapú közösségszervezéssel. Milyen is lehet majd Szaúd-Arábia sivatagi óriásprojektje?

Nagyon úgy tűnik, hogy Szaúd-Arábia gigaberuházásairól még évekig beszélni fogunk, mivel elég nagyok és meghökkentők, mi több, várhatóan tényleg meg is valósulnak. A Saudi Vision 2030 egy átfogóbb stratégia, amelynek célja gazdasági és több technológiai területen a világ élvonalába felzárkóztatni a királyságot. Ennek egyik eszköze a NEOM projekt, ami önmagában is négy gigaberuházást foglal magába:

  • The Line
  • Sindalah - luxussziget a Vörös-tengeren
  • Trojena - téli sport paradicsom a hegyekben
  • Oxagon - high-tech lebegő város

Van még a szintén giga, 400x400x400 méteres kocka, ami azonban nem a NEOM projekt keretében épül. Mind közül a Line-t tartják a legütősebbnek, nézzük meg, miért!

  1. 170 km hosszú, hogy összeköthesse a Vörös-tengert az ország észak-nyugati részével. Az alapterülete 34 km².
  2. 2030-ra egymilliónál is több lakosa lesz. A Line-t üzleti és innovációs központnak szánják, ahol többek között a klímaváltozással, a városok szétterülésével, társadalmi izolációval és a modern közlekedéssel foglalkoznak majd.
  3. Maximum öt perc séta. Állítólag az építmény bármely két pontja közt legfeljebb ennyit kell majd gyalogolni. Lesznek parkok, terek, sétányok, de hagyományos utcák és autók nem.
  4. 380 ezer+ munkahely. Ennyit ígérnek 2030-ra, amivel persze az ország GDP-jéhez is jelentősen hozzájárulhat.
  5. Autómentesség. Emberközpontú és -léptékű városról beszélnek, amiben ugyanakkor mesterséges intelligencia és komplex „tömegközlekedés” segít az útvonalak tervezésében, hogy mindenki gyorsabban jusson el a célhoz.
  6. Megújuló energia. Nem kérdés, hogy egy ilyen projektnél, pláne a sivatagban kulcsszerep jut a megújuló energiának, olyannyira, hogy kizárólag nap, szél és hidrogén erőművek segítségével üzemel majd. Ugyanakkor egy ilyen város puszta megépítése óriási karbonkibocsátással jár; Philip Oldfield, az Új-Dél-Walesi Egyetem tanszékvezetője – aki az építőipar környezetvédelmével foglalkozik – szerint a megépítéshez felhasznált anyagokkal körülbelül 1,8 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás keletkezik, ami több sok európai ország éves kibocsátásánál.
  7. Kognitív közösségek. Adatalapú, MI-vel folyamatosan értékelt közösségek lesznek majd a Line-ban, aminek segítségével folyamatosan jobb szolgáltatásokat tudnak majd nyújtani a lakosoknak és a vállalkozásoknak.
  8. Fenntarthatóság. Bármilyen beruházás is legyen, ma már nem történhet meg a fenntarthatóság emlegetése nélkül. A NEOM területének 95%-át érintetlenül hagyják, a Line-t természetes nyílt területek veszik majd körül, odabent pedig autó- és emissziómentes üzemel majd minden, így a lakosok igényei prioritást élveznek majd a közlekedéssel és az infrastruktúrával szemben.

Arról pedig nemrég írtunk, hogy mindez még most is eléggé sci-finek hangzik, de a Line építése már elkezdődött a sivatagban, és a projekt léptékét jól szemlélteti egy „apróság”: csak a szállításban új mérföldkőnek számító Velocopter fejlesztésére 175 millió dollárt szánnak – és ez csak egy pixel a big picture-ből.

(Fotók: NEOM)

Ez is érdekelhet:

Ez a sok elképesztő fejlesztés tényleg mind épül a sivatagban

Tényleg épülnek a szaúd-arábiai sivatagban ezek a futurisztikus gigaberuházások.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Négy gamer eszköz, amivel igazán teljes lehet a játékélmény

A mesterséges intelligenciával az otthoni wifid is megtáltosodik

Mutatunk egy őszi fesztivált, ami az újbort és a libás ételeket ünnepli

További cikkeink a témában
Magyar lakásba magyar bútort – és ne is akármilyet, minőségit!
Hirdetés