Nem strapálta túl magát, aztán meg kipusztult.
Az Arab-félszigeten a kora kőkorszakban élt Homo erectus (felegyenesedett ember) populációinak régészeti vizsgálata azt mutatta, hogy a Homo erectus nem erőltette meg magát az eszközkészítés és a nyersanyagok begyűjtése terén.
A táborhelyeik körül heverő kövek bármelyike megtette nekik, amikor eszközkészítésre került a sor, pedig ezek többnyire jóval silányabb minőségűek voltak, mint a vizsgált lelőhely közelében lévő dombon található magaslaton. De nem sétáltak fel a dombra, inkább begyűjtötték a leguruló töredékeket.
Tudták, hogy ott van, de mivel volt elég nyersanyaguk, a jelek szerint úgy voltak vele, hogy minek vesződjenek ezzel”
– magyarázta Ceri Shipton, az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) munkatársa.
Mindez szöges ellentétben áll a későbbi korszakok eszközkészítőinek, köztük a korai Homo sapiens és a neandervölgyi ember gyakorlatával, akik hegyeket másztak meg jó minőségű kövek után kutatva, majd azokat hosszú távolságokon át szállították.
A Homo erectus nem csupán lusta, nagyon maradi is volt: "Az üledékminták tanúsága szerint a körülöttük lévő környezet egyre csak változott, ők azonban még mindig ugyanazt csinálták az eszközeikkel" – mondta Shipton. "Semmilyen előrelépés nem történt, eszközeik egyre csak az immár kiszáradt folyóvölgyek közeléből kerülnek elő. Azt hiszem, hogy a környezet végül túl szárazzá vált nekik".
(Forrás: PhysOrg, MTI. Kép: John Gurche)
