A bukás legalább olyan hasznos, mint a siker, feltéve, ha képesek vagyunk belőle tanulni. Egy negatív önéletrajz előremutató és motiváló lehet – de hogyan fogjunk neki?
Nem könnyű elfogadni az elutasítást, aki valaha is nyújtott már be önéletrajzot, jelentkezési lapot, bármilyen kérelmet, az szinte biztosan tudja ezt. Dr. Eli Joseph, a Columbia Egyetem előadója, a Tökéletes elutasított önéletrajz című könyv szerzője viszont a saját kárán tanulva nemhogy megtanulta fegyverként alkalmazni a visszautasítást, de egy egész kis arzenált dolgozott ki ezekből.
Volt miből: az oktató a Harvard Business Review-nek írt összefoglalóját azzal kezdi, hogy „több mint 1500 munkaadó, 30 egyetem, 75 ösztöndíjprogram” utasította el élete során, köztük olyan nagyágyúk, mint a Princeton, a NYU, a Cornell, a Dartmouth vagy – első körben – a Columbia Egyetem. Elutasította médiamegjelenését a TED, a Forbes, a cv-jét a JPMorgan Chase, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs is, utóbbiak pont arra hivatkozva, hogy nem a fent említett elit egyetemeken végzett.
Minél többen utasították el, annál alaposabban vizsgálta a motivációit, majd lassanként rájött, hogy a bizonyítási vágy vezette, meg akarta mutatni, hogy képes felvenni a versenyt a legjobb jelöltekkel is. De ez nem vezetett sehová, ugyanis nem saját magáért dolgozott.
Szépen fokozatosan elkezdett változtatni. Megkérte a barátait, hogy értékeljék a prezentációs készségeit, a statisztikai kutatási képességeit fejlesztő workshopokon vett részt. „Nagy odaadással fektettem magamba, és ezt végül új lehetőségekhez vezetett” – például oktató lehetett egy iskolában, ami korábban elutasította. Ma a Columbia alkalmazott analitikai programjában tanít, és még mindig változtat: a félévek végén a hallgatók visszajelzései, kritikái alapján finomítja a tanítási módszereit.
Egy évvel a kinevezése után egy barátja kávézáskor megjegyezte: „Biztos könnyen érted el a célodat, mert szerencsés csillagzat alatt születtél.”
Számára nem volt nyilvánvaló, mennyi kudarc érte Elit korábban – és az sem, hogy éppen ezekből merített erőt minden újabb lépése, minden újabb akadály előtt. El akarta mondani, mennyire büszke erre, így a beszélgetés után nekiállt megírni az első elutasított önéletrajzát.
NFL edzőtől csórta a kifejezést
Magát az „elutasított önéletrajz” kifejezést eredetileg Daron Roberts NFL-edző találta ki egy, a bukásokat listázó dokumentumra utalva. A papír összefoglalja, mennyi akadályt kellett átugrani egy-egy játékosnak a múltban, hogy mára sikeres legyen. Az oktató által használt értelemben pedig egy eszköz, ami
„segít reflektálni a küzdelmeidre, és tanulni belőlük, rugalmasabbá tesz, és a jövőben könnyebben kezelheted a kihívásokat.”
Ez eddig véletlenek összjátékának tűnik, de a koncepció mögött valódi tudomány áll: 1970-es évekre visszanyúló kutatások megállapították, hogy aki jól reagál a kudarcra, általában nagyon céltudatos és komoly önuralommal rendelkezik, ami többnyire mentálisan és fizikailag is ellenállóbbá teszi a stresszhelyzetekkel szemben. Nemrég viszont egy nagy adatmintából dolgozó elemzés felfedezte, hogy siker és kudarc között nem a kitartás az igazi válaszvonal: az állandó próbálkozás csak akkor működik, ha tanulsz is a korábbi hibáidból.
Így működik a gyakorlatban
Az elutasítás önéletrajz feltárja ezeket a hibákat, motiváló is, mert láttatja, mi mindenen ment át az illető, mire eljutott a mostani pozíciójáig, változtatásra, új dolgok kipróbálására sarkall, és neked szegezi a kérdést: meddig vagy hajlandó elmenni a céljait eléréséért?
„Amikor először megmutattam a negatív cv-t a barátaimnak, jobban felfigyeltek rá, mint az igazira – emlékezett Eli. – Még őket is motiválta, hogy feltártam a sebezhetőségemet.”
Ezek után nem meglepő módon ma már azt mondja, semmit sem vesztett az elutasításokkal. Meg azt is, hogy bárki megteheti ugyanezt, ha elfogadja a kudarcait, úgyhogy fogjunk is hozzá!
Az elutasított önéletrajz elején ugyanúgy foglald össze röviden a céljaidat, mint egy normálisnál, lehet ez egy nagyon tömör motivációs levél! Kitűzheted, hogy kezdőből eljutnál a középvezetői szintre; villámkezű kódolóvá válnál; pályát váltanál; megismernél egy új területet az iparágon belül. Sok minden lehet a cél, a lényeg, hogy írd le, és időről időre frissítsd!
És végre jönnek a szokásos bekezdések (tanulmányok, munkatapasztalat, elért eredmények, elismerések), csak éppen itt az elutasításokat sorold fel! Eli szerint nem árt odaírni az időpontot és a helyszínt is, csak hogy elevenebben emlékezz a buktára. A következő kérdések jelenthetnek támpontot:
Tanulmányok
- Hány iskola utasított el?
- Több tantárgyból is megbuktál?
- Lemorzsolódtál már egy intézményből?
- Volt olyan, hogy kirúgtak egy intézményből vagy felfüggesztették a tevékenységedet?
Munkatapasztalat
- Milyen cégek utasítottak el?
- Hányszor jutottál shortlistig, és nem tovább?
- Lefokoztak már valaha? Elvettek tőled egy-egy hatáskört?
- Kirúgtak, felmondtak már neked?
Eredmények, elismerések
- Milyen szervezetek utasítottak el, amikor ösztöndíjra pályáztál?
- Vettek már el tőled ösztöndíjat?
- Utasított már el diákszövetség vagy más testület?
- Utasították el előadásra való jelentkezésedet?
- Jelöltek már díjra vagy munkára, de aztán mást választottak? Mely szervezetek tették ezt?
Járj utána a miérteknek!
Többnyire sosem tudjuk meg egy-egy elutasítás pontos okát, mégis megéri minden blokknál válaszolni a miértre az alapján, ahogy értelmezed a helyzetet.
Eli tanulmányai esetében szembesült a saját gyarlóságával: halogatott, lazsált az órákon, nehezen koncentrált a tárgyakra. Kérte a határidők meghosszabbítását, és mindenféle kifogásokat talált ki ehhez. Igen ám, de a következő félévben változtatott, sokkal céltudatosabb lett, szigorúbb időbeosztást alkalmazott, amihez tartotta is magát. Most
„az emlékeket visszapörgetve az egykori szégyenérzetem büszkeséggé változott.”
Az elutasítós önéletrajzzal lényegében elemzed az elúszott lehetőséget és az esetleges hibáidat, hogy tanulhass belőlük, másfelől erőt és önbizalmat meríthetsz, ha a mából visszanézve látod, mi mindenen vagy túl. És az sem probléma, ha rajtad kívülálló okok miatt utasítottak el. Tanulmányok kimutatták, hogy motiváltabb leszel a fejlődésre, és kevésbé fogod feladni, ha a kudarcokat külső tényezőknek tulajdonítod, ahelyett, hogy magadat hibáztatnád!
Ha az önéletrajzod már hosszabb, a bukásaidat elemezve észrevehetsz mintázatokat, így – Eli szavaival – „kevesebb energiát pazarolsz azon aggódni, amin úgysem tudsz változtatni, és jobban megbecsülöd majd a győzelmeidet”. Megéri összehasonlítani az elutasítás önéletrajzot a rendessel, mert jól mutatja, milyen területeken fejlődtél, milyen új skilleket tanultál.
Az is lehet, hogy már teljesen mással foglalkozol, mint ami eredetileg érdekelt, de „bármilyen úton is jársz most, örülj a puszta ténynek, hogy a kudarcok ellenére mindent átvészeltél”. Ezek után Eli szerint már csak az marad, hogy félévente-évente fésüld át a cv-det, gondolkodj el a céljaidon, a kudarcaidon, hogy új inspirációt nyerj.
(Forrás: Wall Street Journal, fotók: Getty Images)
Ez is érdekelhet: