Ma megkezdődött a téli időszámítás, a gyakorlatban ez pedig annyit tesz, hogy hajnalban 3 órakor visszaállítottuk eggyel az órát. A téli időszámítás – amely főként a hideg hónapokat foglalja magába – egészen március utolsó vasárnapjáig tart, amikor előreállítjuk eggyel az órát, és újra átállunk a nyárira. De mégis mi szükség minderre?
Összhangban a napsütéssel
Már a 18–19. században is felvetették annak a gondolatát, hogy a nyártól kapott „extra napsütést” megfelelőbben kihasználhatnánk, ha az emberek mindennapi tevékenységeivel jobban összehangolnánk azokat – azaz nem aludnánk át a reggeli napos órákat, este pedig nem fizetnénk energiával azért, ami reggel még „ingyen” se kellett. De a nyári időszámítást csak jóval később, az első világháború idején vezették be, méghozzá Németországban, 1916. április 30-án, 23 órakor. (Immáron láthatjuk, hogy az eredeti időzónánk a téli volt, a nyárit csupán a hosszú nappalokban rejlő lehetőségek kiaknázásáért toldottuk hozzá.) A rendszert később Magyarországon is alkalmazni kezdték – kisebb-nagyobb szünetekkel –, és ennek köszönhetően egy kisváros éves fogyasztását spóroljuk meg évente.
Időzónák
Amennyiben csak egyetlen időt használnánk a Földön – mondjuk a greenwichit –, akkor ma
- Budapesten 4:23-kor kelt volna a nap,
- New Yorkban 16:23-kor,
- Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban pedig 1:25-kor.
Hogy a Föld tengely körüli forgásának következményeit „lekövessük”, és a helyi időt nagyjából összhangba hozzuk a Nap járásával, a Földet felosztottuk 24 időzónára a hosszúsági körök mentén – persze a tökéletes összehangoltsághoz végtelen időzónára lett volna szükségünk.
Ezek szerint egy időzóna 15 fok (360°/24) szélességű – de csak elméletileg. Mert a legtöbb esetben főleg ország- vagy régióhatárok mentén, politikai vagy kereskedelmi okokból húzták meg az időzónahatárokat. (Bár a valóságban 40 időzóna van érvényben, amelyek tartalmaznak fél- és negyedzónákat is).
Ha viszont Európára fókuszálunk, láthatjuk, hogy a közép-európai időzóna (CET) eléggé „kihízta” a 15°-os nadrágot – sőt, még a harmincast is:
Jó, de mit jelent ez a gyakorlatban?
Azt, hogy az időzóna keleti és nyugati részei között nagy különbség lesz a napidő – amit az adott hely földrajzi hosszúsága határoz meg –, illetve a hivatalos zónaidő között. Magyarul:
a közép-európai időzónasáv keleti részén (Kelet-Lengyelország, Tiszántúl, Kassai és Eperjesi kerület, a volt Jugoszlávia keleti területei) túl korán kel és nyugszik le a Nap, a nyugati partvidéken (Nyugat-Franciaország, Spanyolország) pedig fordítva.
Nézzük, hogyan néz ki ez számokban:
- a nyugat-spanyolországi Vigóban hivatalos helyi idő szerint tegnap 09:03-kor kelt és 19:33-kor feküdt le a nap,
- Debrecenben pedig 07:12-kor és 17:21-kor. (Ez majdnem 2 órás az eltérés a vigói időhöz képest!)
Spanyolországban annyira a „rossz időt” mutatják az órát, hogy inkább a másik időzónában lévő portugálokkal élnek azonos ritmusban. Azaz a tanítás 8:30 helyett 9:30-kor kezdődik, a munkaidő 17 helyett 18 óráig tart, és így tovább. (Ezt az időzónát még Francótól örökölték, aki a nácikkal ápolt szövetsége jeléül összhangba hozta a spanyol időt a némettel.)
A helyzet Magyarországon nem ilyen durva, de azért nálunk is „túl keveset” mutat az óra a valósághoz képest. Ez ezen a térképen figyelhető jól meg:
A fehér részeken – egyszerűen fogalmazva – a hivatalos idő mondhatni összhangban van a Nap járásával (Egyesült Királyság; Ausztria, Csehország, Szlovénia; Moldova stb.), a zöld területeken mért óra viszont a Nap járásánál előrébb jár (Izland; Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Belgium; Fehéroroszország stb.), a piros területeken pedig lemarad tőle – Magyarország is az utóbbiak közé tartozik.
Részleges és teljes időzónaváltás
Annak érdekében, hogy a zónaidő a Nap járásával és a modern ember életmódjával még inkább összhangba kerüljön, több helyen is elkezdték vizsgálni az óraigazítás-eltörlés, illetve az időzónaváltás lehetőségét is. Így tett Herman Gábor, a GMT+2 időzónát Magyarországnak! javaslat ötletgazdája is, aki úgy véli, az óraátállítás eltörlésénél – ez egy részleges időzónaváltást jelentene: Romániával és Ukrajnával „telelnénk”, illetve Ausztriával, Lengyelországgal, Németországgal „nyaralnánk” – sokkal jobb ötlet lenne az, ha Magyarország teljesen átkerülne a kelet-európai (EET) időzónába, megtartva a téli és nyári időszámítást is.
Így lehetne szerinte a leginkább maximálisra pörgetni az energiamegtakarítást, és az ezekkel járó társadalompszichológiai előnyöket.
Ugyanis ha Romániával és Ukrajnával (nem csak télen, hanem teljesen) egy időzónába kerülnénk – mint olvasható a javaslat honlapján – a nappali világosság, valamint az átlagemberek ébrenléti ideje is jóval közelebb kerülne egymáshoz, mintha csak egyszerűen eldobnánk a téli időszámítást – azaz a fenti térképen az osztrákokhoz hasonlóan „kifehérednénk”. Nyáron még inkább megszűnnének a nagyon korai világos reggelek, arról nem is beszélve, hogy 71-el több olyan nap lenne az évben, amikor este 8 után még világos van. A váltás hatására további 5 milliárd forintnyi villamos energiát takaríthatnánk meg, mert az emberek többsége a reggel átaludt világos perceket este, ébrenlétkor kamatoztathatná – még több „ingyen” napfénynél.
Az egészségünkre, a közérzetünkre a szabadidős és sportolási tevékenységeinkre is jó hatással lehetne, és a gazdaság mellett a turizmusnak is adna egy plusz löketet. (Aki szeretné elolvasni a részletes tanulmányt, az kattintson ide, aki pedig imád szörfölni a statisztikai elemzésekben, az nézzen bele a javaslatot megalapozó számításokba.)
Érdemes lehet fontolóra venni
Azóta, hogy a 19. század végén Magyarországra rászabták a közép-európai időzónát, sok minden megváltozott, a digitális forradalom következtében ugyanis jelentős átalakult a modern ember életmódja és életfelfogása. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy már
egyre kevesebben kelünk kakasszóra, és egyre többen maradnánk aktívabbak tovább az esti órákban.
Éppen ezért volna érdemes újravizsgálni azt, hogy melyik is a 21. századi Magyarország számára az optimális időzóna. Persze ahhoz, hogy egy reális képet alkossunk az időzónaváltás gazdasági, társadalmi, biológiai és pszichológiai előnyeiről, illetve hátrányairól, további tudományos tényekkel és műszaki adatokkal alátámasztott elemzések szükségesek. De ha ezek után is az előnyök állnak majd nyerésre, akkor már csak rajtunk fog múlni, hogy mit kezdünk az eredményekkel.
Szeretnél időzónát váltani?
(nyitókép: Bódis Krisztián – We Love Budapest)