A jövőre életbe lépő uniós szabvány teljesítéséhez a szokásos nyolc–tíz helyett húsz centi vastagon kell szigetelni a családi házakat, cserébe viszont akár ötven százalékkal is csökkenhet a fűtési költség.
A magyar lakások éves fűtési és melegvíz-előállítási energiaigénye – az Energiaklub statisztikái szerint – 360 Petajoule (PJ). Ebből az értékből a családi házak megtakarítási potenciálja 128 Petajoule, amely értéket további 24 Petajoullal növelhetné a panel és nem panel társasházak teljes körű szigetelése.
Ez azt jelenti, hogy ha minden magyar lakást – beleértve az eddig hanyagolt családi házakat is – korszerű szigeteléssel látnának el, akkor azzal 152 PJ energiát, azaz mintegy 1,3 milliárd köbméter földgázt lehetne megtakarítani, így 4,375 millió tonnával csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás is.
1 600 000 000 000 forint kéne
A Knauf Insulation számításai szerint egy – a már működő panelprogram mintájára – kidolgozott családiház-szigetelési program megvalósításához, melyben a költségeket egyharmad rész állami támogatás, egyharmad rész kedvezményes lakossági hitel és egyharmad önrész fedezné, 1,6 billió forintra lenne szükség, ám egy ilyen program már százmilliárd forintból elindítható lenne.
Az állam által adott támogatás fedezete már biztosított, hiszen Magyarország szeptember 11-én írta alá az Európai Bizottsággal azt a partnerségi megállapodást, melynek keretében a 2014–2020 közötti fejlesztési időszakra 34,5 milliárd euró összegű támogatást kap az uniótól. Ebből az összegből – a tervek szerint – 710 milliárd forint jut majd a Környezeti és Energia-hatékonysági Operatív Programra (a KEHOP-ra) az elkövetkező hat évre. Ehhez 15 százalék magyar társfinanszírozás is társul, ami a teljes összeget 835 milliárd forintra emeli.
Az épületszigetelés nem csak rezsicsökkenést, hanem penészt is okozhat – itt írtuk le, hogyan kell jól csinálni.
(Forrás: Knauf Insulation/MTI)
