Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Aki teheti, szigetel. És ez így megy már évek óta. Intő példa viszont, hogy akik korábban megtették, azok pár év után rájönnek, hogy túl vékony a szigetelésük, s újra kénytelenek nekiállni. Az ingatlantulajdonosok nem szakértők, a mérnökök drágák, így aztán sokszor csalódás a végeredmény. Hogyan kerüljük ezt el?

Habár ilyenkor télen szembesülünk elsősorban a szigetelés hiánya okozta problémákkal, mégsem kezdhetünk bele a munkálatokba, arra az első tavaszi rügyek kipattanásáig még várni kell. Érdemes viszont előre felkészülni rá.

A szigetelés vastagsága

A legjobb, ha szakemberek tervezik meg és helyezik el a szigetelést a házunkon. Sokan szembesülnek ugyanis a saját kezűleg elvégzett szigetelés után, hogy az nem hozza a várt eredményt. Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy hiányosan történt a szigetelés, kihagynak fontos részeket, így egyes falakat, födémet, lábazatot, nem vezetik le elég mélyre a szigetelést. A másik komoly probléma, hogy nemcsak a szakemberen, hanem a szigetelés vastagságán is szokás spórolni. Miközben az ajánlások egyre vastagabb szigetelésről szólnak, illetve egyre korszerűbb szigetelőanyagok jelennek meg, addig mi még mindig néhány centis szigetelésben gondolkodunk.

Felejtsük el ezeket a leheletvékony szigeteléseket, tíz centiméternél vastagabb anyagokban gondolkodjunk. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a piacon többféle szigetelőanyag kapható, melyek azonos vastagság esetén eltérő mértékben szigetelnek, valamint egyáltalán nem mindegy, milyen típusú és milyen vastag a falazatunk. Ráadásul a túl vastag szigetelésnek sincs értelme, kidobott pénz.

Eltérő falazatok

Elterjedt a 30–38 cm-es kistéglás, illetve a B30-as falazat, melyek esetén legalább egy 12 centiméteres EPS (köznapi nevén hungarocell) szigeteléssel kell számolni. Ennél azonban érdemes vastagabb, illetve korszerűbb, például grafitadalékos polisztirollal dolgozni, mely ugyan drágább, de valamivel vékonyabb rétegben is a megfelelő eredményt hozza.

A 30-as és 38-as Porotherm téglafalazatok esetén öt–hat centiméter már megfelel a minimumkövetelményeknek, de jobban tesszük, ha ennél vastagabb szigeteléssel, például 12 centissel fedjük a falat. Gázszilikát falak esetében mindenképpen kell szigetelés, hogy a jelenlegi követelményeknek megfeleljen, s ha már szigetelünk, érdemes egy 10 cm-es EPS-re beruházni.

A 30 és 37,5-ös Ytong-falazatok esetében tulajdonképpen nincs szükség szigetelésre, mert ezek a mostani épületenergetikai rendeletnek önmagukban is megfelelnek. Egy négy–nyolc centis szigetelés elhelyezésével persze tovább csökkenthetünk az energiafelhasználáson.

Speciális eset a vályog, melyet sokak szerint nem szabad szigetelni, mert az égetett agyag falazóelemekhez képest nagyobb nedvességforgalmat bonyolít le, de ha mégis megpróbálunk takarékoskodni, akkor csak perforált polisztirol szigetelőanyagokat szabad használni, pont a nagyobb mértékű nedvesség miatt. A belső szigetelést mindenképpen kerüljük!

Fontossági sorrend

Amikor szigetelésre kerül sor, sokan általában egyszerűen nekiugranak a falaknak, holott vannak olyan pontjai a háznak, ahol jóval több hőt veszít az épület. A legfontosabb rész a födém. Mindig ennek szigetelésével kell kezdeni, ráadásul vastag, akár 20 centis réteget elhelyezve. Ez igényli a legkevesebb szakértelmet, bárki által könnyen méretre vághatók és elhelyezhetők a lapok. Amennyiben járható felületet akarunk, mert használnánk a padlást, ahhoz is gyártanak speciális szigetelőanyagot, ami persze drágább. Lényeges, hogy fafödémre csak légáteresztő ásványgyapot, üveggyapot szigetelést tegyünk.

A következő lépés legyen a vízszigetelés megoldása, illetve az, hogy a lábazatot megfelelően szigeteljük. Ide is speciális szigetelőanyagnak kell kerülnie: az úgynevezett expert típusú, formahabosított hőszigetelő lemezeket kell alkalmazni, hiszen ez a rész fokozott mechanikai és nedvességhatásnak van kitéve. Amennyiben a falakat is szigeteljük, erre kerül rá pluszban az azokon alkalmazott szigetelés.

Ha ezek megvannak, akkor érdemes csak a falak szigetelésével foglalkozni. A részleges szigetelés nem jó: a szigetelt és szigeteletlen felületek csatlakozásánál hőhíd alakul ki, a fal belső felületi hőmérséklete a hőáramok változása miatt hidegebb lesz, mint a szigetelés előtt. Itt a belső felületen fokozott a veszélye a páralecsapódásnak, vagyis a penész megjelenésének.

A másik kerülendő megoldás a belső szigetelés. Néhány esetben – például műemléképületeknél – alkalmazása lehet kényszer, illetve bizonyos körülmények között elfogadható. Ilyen, ha már van egy jóval vastagabb külső szigetelés a házon, illetve ha csak ideiglenes használják télen a házat, mert nyaralóról van szó. (A belső szigetelés hátrányaira és alkalmazására egy későbbi cikkben részletesen kitérünk majd.)

Emellett érdemes szigetelni – ha van olyan – a pincefödémet, mégpedig alulról. Egy tízcentis EPS szigetelés felragasztásával negyedével csökkenthetjük a hőveszteséget. Ha egy padlót alulról nem lehet szigetelni – mert mondjuk nincs pince –, akkor lehetséges a padlót felülről is szigetelni egy hétcentis EPS-sel, erre azonban még egy ötcentis betonréteget is rá kell húzni. Ez azonban nem biztos, hogy elfér.

Mekkora megtakarítást hoz mindez nekünk?

Ha a szigetelés mellett a nyílászárókra is vetünk egy pillantást, de még nem cseréljük, csak passzítjuk, tömítjük őket, akkor a pince és a padlás szigetelése esetén fűtési költségünk kb. felére csökken. Ha a falakat is szigeteljük és a nyílászárókat is cseréljük, akkor fűtési költségünket már akár az eredeti összeg harmadára is csökkenthetjük.

Tovább:
A rovat többi cikkéhez
Lakásvásárlási tanácsainkhoz: Penész és zajos szomszédok nyomában
Miért vegyél tetőtéri lakást? És miért ne?

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.