Nem feltétlenül az, amire számítanál.
Ha arról kérdeznéd a Harvard elismert történészét, Michael McCormickot, hogy melyik volt az emberiség legrosszabb időszaka/éve, valószínűleg meglepődnél a válaszán.
Ő nem a 14. század közepét mondaná, amikor 1347 és 1952 között az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa, a Fekete halál Európa lakosságának a felét elvitte – világ szinten 75–200 millió embert ölt meg.
De nem is az 1918-1919-es időszakot, amikor a spanyolnátha a Föld teljes lakosságának mintegy 2-4%-át megbetegítette, és csak első évében több áldozatot követelt, mint az egész első világháború.
És nem is a második világháborút, ami az emberiség történetének eddigi legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa volt – számítások szerint 1939 és 1945 között kábé 75 millió halálos áldozatot követelt.
Michael McCormick 536-ot mondaná,
amikor hatalmas vulkánkitörés következtében poros, száraz köd takarta el a napot, és okozott világszerte lehűlést (az év nyarán a hőmérséklet 1,5-2,5 Celsius-fok körül volt, nyáron példul Kínában havazott) és éhínséget, ami aztán háborúkhoz, járványokhoz és a népesség rohamos csökkenéséhez vezetett.
A kutatók szerint a vulkánkitörés az Egyenlítő környékén történthetett, a hamu nyomai a világ szinte minden pontján fellelhetőek, 533 és 536 között jelentek meg Grönland jegében. Szakértők szerint egy hasonló vulkánkitörés ma is pusztító eredménnyel járna.
(Forrás / fotó: sciencemag.org, mult-kor.hu / IT Pro Today)