Azt kérdezed, miért nem kereken 42 kilométer hosszú a maratoni táv, és mit keres ott még az a nyúlfarknyi plusz 195 méter? Akkor jó helyen vagy, ugyanis most elmondjuk csak neked.
Nem lepődünk meg, ha a maratonfutás távját Pheidippidész görög katona (és hivatásos futó) elhíresült legendájához kötöd, miszerint i.e 491-ben a perzsák elleni győztes marathoni csata után elfutott egészen Athénig, hogy a győzelem hírét vigye.
A helyzet viszont az, hogy a Marathon-Athén távolság csak 36,7 kilométer. Így jogosan merül fel a kérdés: mégis akkor hogy lett ebből 42,195 km?
A férfi maratonfutás ötlete a francia Michel Bréal nyelvész és történész fejéből pattant ki a már említett Pheidippidész legendája alapján, ami az első újkori olimpián mutatkozott be Athénban 1896-ban, ám az 1908-as londoni ötkarikás játékokig nem volt egységes a táv, 40 km és 40,260 km között váltakozott.
Londonra aztán 42 km-re duzzasztották, mert pontosan ennyi volt a távolság a Windsor kastély és a White-City Stadion között. Alexandra királyné viszont nehezményezte, hogy a futók nem a királyi díszpáholy előtt érnek célba, ezért 195 méterrel meg kellett még toldani, vagyis így lett 42,195 km – amit egyébként csak 1921-ben fogadott el hivatalosnak a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF).
(Forrás / fotó: Wikipedia / Getty Images)