Az átlagnál 1,2 Celsius-fokkal melegebb volt az idei nyár, ezzel az 1901-től vezetett mérések óta ez lett az ötödik legmelegebb nyár – állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-hez eljuttatott elemzésében
Azt is kiemelték: a gyakori hőség mellett nagyon száraz is volt a nyár, a csapadékösszeg is jelentősen elmaradt az átlagtól.
Mint kifejtették: az évszak középhőmérséklete országosan 22 fok volt. A június 2,1, a július 2,2 fokkal volt melegebb a szokásosnál, így
a június a harmadik, a július a legmelegebb lett 1901 óta.
A nyár első két hónapjának az átlaga megközelítette a 23 fokot, amihez hasonló nem fordult elő az elmúlt 121 évben – emelték ki.
A június közepétől augusztus közepéig tartó kéthavi időszakot nagyrészt hőhullámok határozták meg. Ugyanakkor megjegyezték, hogy az évszak eleje és vége a szokásosnál hűvösebb idővel telt. Az augusztusi középhőmérséklet országosan 1 fokkal elmaradt az éghajlati normáltól.
Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét, a meteorológiai nyár első napján, június elsején rögzítették. Akkor a Nógrád megyei Zabaron 0,6 fokig hűlt a levegő. Ezen a napon még a legmelegebb órákban is országszerte csupán 20 fok közeli értékeket mértek, majd fokozatos melegedés vette kezdetét. Június második hetében a szokásos közelében, kissé afelett alakultak a középértékek, majd 13-ára egy markáns hidegfront hozott jelentős lehűlést. A hűvösebb idő viszont nem tartott sokáig, június második felének időjárását már hőhullám határozta meg. A legforróbb napon, június 24-én az országos átlag elérte a 28,6 fokot, ami 8,5 fokkal magasabb a normálnál.
A július hidegfronttal kezdett, majd egy újabb hőhullám érte el a Kárpát-medencét, 8-án tetőzött a kánikula, az adonyi állomáson mért 40,2 fokos érték az év legmagasabb hőmérséklete.
Augusztus elsején egy hidegfront érte el az országot, ami másnapra országszerte véget vetett a hőségnek. A hónap első hete a szokásosnál hűvösebb idővel telt, majd visszatért a kánikula, jellemzően 30 és 35 fok közötti maximumokkal. A hónap közepén tovább fokozódott a forróság. Augusztus 17-re egy markáns hidegfront jelentős, mintegy tíz fokos lehűlést okozott, 18-án 5 fokkal maradt el a napi középhőmérséklet az 1991-2020-as átlagtól. Augusztus 20–22. között még az átlagos köré melegedett a levegő, majd az évszak végén több hullámban szokatlanul hűvös levegő árasztotta el a Kárpát-medencét, őszies időjárást okozva ezzel a nyár végére. 27-én és 28-án 5-6 fokkal a normálérték alatt, mindössze 14 fok közelében alakult az országos napi átlag, és a legmelegebb órákban is csak 20 fok körül volt a hőmérséklet.
2021 nyarán négy hőhullámos időszak fordult elő, június második és július első felében egy-egy hosszabb, július végén, illetve augusztus elején kettő kissé rövidebb. A gyakori hőség a hőhullámos napok számában is megmutatkozik. Országos átlagban 22 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap a déli, délkeleti országrészben fordult elő, ahol nagyobb területen 30 fok felett volt ez az érték – írták.
A meteorológiai szolgálat kitért arra is, hogy mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett. Szokatlanul száraz volt a június, olyannyira, hogy az elmúlt 121 év legszárazabb júniusa volt az idei.
A havi átlagos összeg mindössze 22 százaléka hullott le. A júliusi csapadék 13 százalékkal, az augusztusi 8 százalékkal maradt el a megszokottól. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 132,8 milliméter volt, ami – az előzetes adatok alapján – 35 százalékkal elmaradt az éghajlati normáltól.
(MTI)