A trópusi üvegházat megőrizte, mégis alaposan átalakult a Michelin Lyon melletti központja.
Elsőre mókásnak tűnt bepillantani a Michelin-csillagokat osztó Michelin saját éttermébe, és feltenni a kérdést, hogy azt vajon pontozzák-e vagy vállalati menzaként külön kategóriában indul, de aztán a cég anyagaiban elmélyedve láttuk, hogy itt másról – és sokkal többről – van szó.
A Michelinnek a 19. század vége óta van egy telephelye Lyontól nyugatra, Clermont-Ferrand-ban, ami ráadásul az ezredforduló óta a cég központja is. Ez a székház kapott egy komoly kiegészítést 2021-ben.
Az Encore Heureux Architectes, a Construire és a Base tervezésében megvalósuló beruházás célja egy befogadó, egyedi, összetartozást erősítő imázs kialakítása volt. A Michelin Canopy új egységei a cég átalakulását, a 21. század kihívásaira adott válaszát is jelentik: a tervezés ezért a körforgásos gazdaság jegyében készült. Ahogy Florent Menegaux, a Michelin Csoport elnöke fogalmazott: a 130 éves cég időről időre újra feltalálja magát, most például pontosan azon a helyen, ahol 1889-ben megalapították.
Az új fogadóépület gondolata onnan jött, hogy a cég a múltja megtagadása nélkül frissítse az imázsát. Új, dinamikus homlokzat született, ami azonban engedi érvényesülni a régi struktúrát is. Megszületett az új főbejárat és recepció, ugyanakkor a toldás összeköti a korábban meglévő épületeket.
De a város és a Michelin megállapodása értelmében felújították az épület előtti közteret, az új szárny tehát egyben átmenetet is képez a köztér és a cég birodalma közt.
Rendhagyó volt a tervezési folyamat is: az első vázlattól az átadásig a tervezők folyamatosan egyeztettek az építészeti programról a céggel, olyannyira, hogy magában az épületben állítottak fel egy stúdiót, ahol az állandó konzultáció segített megérteni a vállalat identitását, életét, igényeit. Az állandósult workshopok a program meghatározó részévé váltak.
A legnagyobb kihívás a heterogén terek összekapcsolása volt egy naponta több ezer látogatót fogadó egységbe. Bizonytalan volt a jövője a trópusi üvegháznak, amit még Edouard Michelin kezdeményezésére telepítettek a 2000-es évek elején; ez megmaradt, sőt ide került a logó, utalva a cég számára fontos értékekre, az átláthatóságra és a nyitottságra.
Bútorokkal, további zöld felületekkel és vízzel egészítették ki az épület előtti Carmes teret, hogy nyáron elviselhetőbb legyen a klímája. Bár a tér hagyományosan a Michelin alkalmazottaié volt, mostantól már nyilvános, kiállítási terekkel, bolttal, múzeummal és az Equateur kávézóval.
Odabent új munkatereket is terveztek, méghozzá az új típusú, együttműködésen alapuló munkafolyamatokhoz igazítva.
Az átláthatóság sokszor előjött: erre a monumentális, 160 méter hosszú üveghomlokzat utal, amelyet fából készült napellenzők védenek a túlmelegedéstől, az ívei pedig utalnak a gumiabroncsok íveire.
Ugyanilyen fontos állítás a fenntarthatóság, amit a lehető legkevesebb cement felhasználásával, újrahasznosított, fenntartható forrásból származó vagy egyszerűen helyi anyagok segítségével igyekeztek megvalósítani – még az építkezésen dolgozó cégek is túlnyomó részt helyiek voltak.
Igyekeztek egyszerű elveket követni az építkezésen, anélkül, hogy elveszne a helyi ipari jellege: a szerkezethez acélt használtak, és számos helyen meghagyták láthatónak.
A projekt a város és a Michelin szoros kapcsolata mellett a „fenntartható mobilitás” kihívásaira is reflektál.
Michelin központ, Clermont-Ferrand
Építészet: Encore Heureux Architects, Base, Construire Landscaper
Projektelemek:
- recepciós épület
- kiállítóterek
- Étterem
- Vásárterület
- Irodák és meeting szobák
- A trópusi üvegház helyreállítása
Teljes szintterület: 11 000 m²
Költségvetés: 26 millió euró (adózás előtt)
Tervezés: 2016-2018
Kivitelezés: 2018-2021
Átadás: 2021
(Forrás: Encore Heureux Architectes, fotók: Cyrus Cornut és Nicolas Trouillard)
Ez is érdekelhet: