1938-ban nyílt meg Lille belvárosában, a nyüzsgő Carnot úton a Garage Peugeot nevű autókereskedés egy négyemeletes épületben. Az akkori homlokzatot meghatározták a szinteket kiemelő aluminium sávok, valamint a rácsszerkezetből adódó függőleges tagolás. Többek között ezt a jellegzetességét is megőrizte az épület – csak most bézs színű, újragyártott kőburkolat alkotja a vízszintes sávokat –, miután a közelmúltban több mint 80 év után teljesen megújult.

Az átalakítást a Coldefy építésziroda végezte, a projektcsapat egyik vezetője a magyar származású Zoltan Neville volt.

És mivé alakult az egykori kereskedés? Közösségi térré – benne co-working irodákkal, fotós műteremmel, bicikliparkolóval, boltokkal, bárral és étteremmel –, ami számtalan módon utal az épület múltjára. Először is GARAGE-nak hívják, megőrizték az eredeti tervek szellemiségét, de szinkronba hozták azt a mai igényekkel, és könnyen alakíthatóra tervezték a tereket.

A helyszín Lille szívében

Megőrizték az eredeti struktúrát (a nyersbeton oszlopokat vagy az alagsorba vezető rámpát), láthatónak hagyták a gépészetet, a kábeleket és csatornákat, és korlátozták a fix válaszfalak számát.

Visszautal az indusztriális múltra az anyaghasználat is: a látszóbeton kinézetű padlógyanta, a fa bútorok, meg az említett homlokzati kőburkolat. A szerkezet láthatóvá tételét segíti még a látványos, 30 méter hosszú és nyolc méter magas üvegfal a bejáratnál, ami szinte beszippantja a Carnot-n sétálókat.

Az eredeti raszterhez igazodó antracitszínű acélburkolat felidézi a klasszikus műhelyhomlokzatokat, ugyanakkor meghatározó az átláthatóság, ami vérbeli kortárs elem. Igazság szerint a kereskedés már jóval a mostani átalakítás előtt veszített a jelentőségéből: 1990-ben a harmadiktól az ötödik emeletig irodákat alakítottak ki, a másodikon parkolókat, az első emelet és a földszint egy-egy részében boltokat nyitottak – a Peugeot-kereskedés és a műhely maradék területre szorult vissza.

A mostani átalakítás viszont ennél is radikálisabb lett, elvégre a komplett belső teret újragondolták, a homloktatot egy nagy szakaszon megnyitották, hogy csalogatóbb legyen, miközben az egész munkának összhangban kellett lennie az út egészének átalakításával.

Külön attrakció a hét méter magas, harmonika üvegajtó, ami 12 méter szélesen nyitható. A gépház fizikailag is érzékelhetővé válik, a megérkezés pedig élménnyé, amitől tervezők azt remélik, Lille egyik landmark épületét hozták így létre.

Nem volt könnyű kivitelezni ezt a szokatlan, monumentális üvegajtót: a motorizált szerkezet mozgatása összetett feladat, amelyet a mennyezeti sínek hálózata irányít. Az üvegajtók súlya nyitott helyzetben akár tíz tonna is lehet, és az egész szerkezetet a meglévő épületszerkezethez méretezték, és arra függesztették fel.

(Fotók: Guillaume Cortade és Florent Michel)

Ez is érdekelhet: