Aki jár-kel Budapesten, biztosan találkozott már a Moto Pizzával, elvégre januárban a Madách tér és a Bartók Béla út után egy harmadik helyszínen, a Rákóczi téren is nyílt egy egység. Motorral, relikviákkal, laza hangulattal, és friss, ízes nápolyi pizzákkal.

A Moto Pizza története a Kazinczy utca és a Király utca sarkán indult 2019-ben, de már az évszámból el tudjuk képzelni, hogy az első időszakban eléggé meredek vállalkozásnak tűnt. 2019, a boldog békeidők utolsó éve, még a pandémián éppen innen, 2020-ban pedig jött a koronakarantén, amikor ugyan egy-két üzletág felfutott, de egy frissen nyitott étterem biztosan nem tartozott közéjük.

Ám Motóékat megmentette valami latinos őrület/csoda. Kényszerből bezárt az első helyszín, majd a reset gomb megnyomása után a Madách téren indult újra a buli, ami azóta sem lassít, sőt. A Madách nagyon beütött, aztán 2022-ben Budán, a Bartókon nyílt egy egység, ami izgalmas kontrasztot alkot a művésznegyed túloldali, bohémabb kávézóival.

A Moto Pizza egy gyakorlatiasabb valami: bemész, választasz, pikk-pakk kisütik a pizzát, ami gyors, de emlékezetes. Merthogy tényleg olasz, valódi helyi alapanyagokból, vékony tésztával, megfelelő technikával elkészítve.

Van hozzá Fritz kóla is, vagy választhatsz olasz ásványvizekből, de itt messze nem az ital a főszereplő, hanem a pizza, és vele egyenrangúként az autentikus mediterrán fíling.

„Nápolyban nem kukoricáznak, megrendelik a pizzát, ami gyorsan elkészül, és már viszik is magukkal, eszik közösen a barátaikkal, beszélgetnek, élvezik az ízeket meg az életet” – meséli a három alapító tulajdonos közül a Szűcs testvérpár, Ferenc és Attila.

És pont ugyanezt megtehetjük a három említett Moto pizzázóban is. Két mester készíti és szolgálja fel a pizzákat, nappal kissé nyugisabb a dolguk, de aztán bírniuk kell az esti pörgést. Szalvéta van, evőeszköz nincs, sőt tányér sincs. Végtelenül egyszerű minden, ami elsőre meglepő lehet, aztán viszont hamar értékelni kezdjük, hogy nincs felesleges cicoma, csak a leglényeg:

kitűnő pizza, gyorsaság, meg a barátokra való odafigyelés. Nem jön oda a frakkos pincér olyasmiket kérdezgetni, hogy „No és a hölgynek ízlik? Elégedettek?”, és ennek roppant örülünk.

Pont olyan szimpla minden, mint a mediterrán ételek, de igazából nagyobb részben a minőség miatt működik. Az egytonnás kemence egyenesen Nápolyból érkezett, a séf, az alapító-tulaj trió harmadik tagja, Nagy Patrik minden pizzáslegényt megtanított mindenre, amit tudniuk kell az autentikus nápolyi pizza elkészítéséhez.

„Nem mindegy például, hogy milyen hideg van, milyen a páratartalom, mert más körülmények közt a pizza is másképp készül, elvégre egy élő valamiről beszélünk – magyarázza. – Nem mindegy, milyen lisztet használunk, milyen és mennyi sót, milyen hőmérsékleten és meddig sütjük.”

Szóba kerülnek neuralgikus pontok is. Az egyik az ananászos pizza: „azt gondoljuk róla, amit kell”, mondják ravasz mosollyal, megjegyezve, hogy sokan keresik, és felmerült, hogy gegből egy-egy alkalomra beveszik a kínálatba. A másik a rendelés – ami ugye sokszor felsőbb erők hatására nem érkezik meg időben, és akkor már a pizzának annyi. Kivéve, ha 200 fokra előmelegített sütőbe tesszük két percre, olyankor „a tészta újra élni kezd”. Mikró? Mamma mia, azt soha!

A kínálat jóval gazdagabb, mint Nápolyban, ahol sok helyen három pizzából választhatsz, és basta. Itt kipróbáltunk hármat, és igazából azt sem tudjuk, melyikbe harapjunk: rendeltünk egy Salúmit, egy Spinacit és egy Tartufót, és mind másképp volt isteni.

• A Salúmi szinte kötelező kör volt a nápolyi szalámi kedvéért, de a gomba, a mozzarella és az elmaradhatatlan San Marzano paradicsom és Grana Padano sajt is jót tett neki.
• A spenótos változatban a névadó növény nem dominált, a többi hozzávalóval kellemes egyensúlyban volt jelen, viszont ezért (szerencsére) jobban érvényesülhetett a Salsiccia kolbász, amit úgy önmagában is el lehetne majszolgatni bőven.
• A Tartufo névből nem igazán derült ki, miről van szó, de a leírás pont olyan meggyőző volt, mint a végeredmény is: szarvasgombás mascarponekrém mozzarellával, parmezánnal és petrezselyemolajjal. Szóval megkóstoltuk ezt, és nem volt több kérdésünk.

A pizza egy örök klasszikus, ami most még divatos is, a tulajdonosok pedig azt mondják, ebből a mezőnyből az maradhat fent, aki nem köt kompromisszumot a minőségben, és autentikus élményt kínál. E kettőben biztosan nincs hiba a Motóban, aminek még a közösségi oldalait is érdemes csekkolni egy-két hasznos tippért, és az olyan olaszosan laza ötletekért, mint a nyomasztó hétfőket megkontrázó hétfői akciók.

A kakukktojás a falon lévő ábra, ami nem műszaki rajz, hanem szabásminta

De ha egyszerűen csak megkóstolnád az nduját, a prosciutto cottót vagy a bufala mozzarellát, akkor is tudod már, hol keresd!

(Fotók: Bodor Tamás / Player.hu)

Ez is érdekelhet: