Süt-e eleget a nap? Mi lesz az otthon megtermelt fölös napenergiával? Fontos tudnivalók az egyik legjelentősebb megújuló energiáról.
Írtunk már arról, mennyire tudjuk, akarjuk vagy lehet Magyarországon használni a szélenergiát.
De mi a helyzet a napenergiával? A szélhez hasonlóan a Nap is ingyen van, és csökkenteni lehet vele a fosszilis energiahordozók felhasználását – kérdés azonban, itthon adottak-e a lehetőségek.
A magyarországi napsütéses órák száma kétezer körüli. Természetesen a délebbi, mediterrán országokban ez az érték nagyobb, a napenergiát egyre inkább használó Németországnál viszont jobbak az adottságaink, oda nagyjából feleannyi napenergia-besugárzás jut.
Ha azt nézzük, hogy egy napi napsütésből fedezni lehetne az egész ország energiaigényét, akkor a kétezer óra végtelen lehetőségnek tűnik. Egy négyzetméterre úgy 1000-1300 kilowattnyi napenergia érkezik évente, egy 45 fokos, déli tájolású felületre ennél is több, úgy 1400 kW érkezik.
Elvileg tehát nagyszerű helyzetben vagyunk. Évente körülbelül megduplázódik az itthoni napenergia-felhasználás, de ez csak százalékosan dicsőséges eredmény, az összkapacitás nagyjából 100 megawatt körüli, az óriáserőművek ennek az országos értéknek nagyjából az ötszörösét tudják önmaguk.
Napelem vagy napkollektor?
Sokan szinonimaként használják a két kifejezést, pedig alapvető a különbség: a napelem elektromos áramot termel, a napkollektor pedig meleg vizet állít elő, amivel például fűteni lehet.
Vannak naperőműveink – a legnagyobb a 16 MW-os mátrai –, és egyre több a lakossági napelem-telepítések száma is. Ez jelentős beruházás, de a szakértők szerint nagyjából egymillió forintos befektetéssel már fedezhető egy háztartás energiaigénye, tehát akár néhány éven belül megtérülhetnek a költségek, onnantól pedig ingyen van az energia. Ha egy elektromos autó töltését is bekalkulálod a rendszerbe, akkor a befektetés után akár autózni is ingyen tudsz majd.
A megújulóenergia-alapú beruházásokat támogatja az Európai Unió is, ennek köszönhető, hogy egyre több közintézményre szerelnek napelemet.
A kormányzat azonban mintha a napelemeket sem látná annyira szívesen: míg sok országban adókedvezménnyel segítik az elterjedésüket, nálunk tavaly az egyébként teljesen újrahasznosítható napelemekre környezetvédelmi termékdíjat vetettek ki, ami kétszerese a valóban súlyosan szennyező akkumulátorénak.
A napenergia egyik hátránya – egyébként a szélenergiához hasonlóan –, hogy nem egyenletesen termelődik. Bár a nevével ellentétben napsütés sem feltétlenül kell hozzá, világos igen, az ingadozó betáplálás pedig egy szint felett súlyosan megterheli a hálózatokat. Mi még nagyon messze vagyunk ettől a problémától, de Németországban például már nem csak azért fizet a szolgáltató, ha a napelemek energiát táplálnak vissza a rendszerbe, hanem azért is, ha csúcsidőben a megtermelt áramot nem töltik rögtön a rendszerbe, hanem akkumulátorokban tárolják, és kevésbé forgalmas időszakban töltik csak vissza.
Ahhoz viszont nem kell Németország, hogy a szolgáltató fizessen például a háztetőnkön termelt energiáért. Ez nálunk is így működik: kétirányúra kell cserélni a villanyórát, amely így nem csak a fogyasztott, hanem a termelt áramot is méri, utóbbiért a fogyasztói ár 85%-át fizeti ki nekünk a szolgáltató. Végre eljöhet az időszak, hogy várjuk majd a villanyszámlát, amelyen az lesz, hogy mennyi pénzt kapunk.
