A városok majdnem felének pedig terve sincs.
A londoni központú Carbon Disclosure Project (CDP) a világ nyolcszáz városát vizsgálta. Ezek egynegyede nem rendelkezik elegendő pénzzel, hogy védekezzen a klímakrízis pusztító hatásai ellen, holott
a felmérés szerint több mint kilencven százalékuk komoly kockázatoknak van kitéve.
Olyan problémákkal szembesülnek, mint például az áradások, a túlmelegedés, a vízhiány, vagy az infrastruktúra egyre gyakoribb, szélsőséges időjárási események okozta károsodásai.
A CDP eredményei szerint a vizsgált városok 43 százaléka – összesen mintegy 400 millió fős lakosságot magába foglalva – nem rendelkezett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő tervvel az elmúlt évben. A városok 25 százalékában ennek fő ok a költségvetés korlátozottsága: sokuk a kormányra van utalva az infrastruktúra és a sebezhető populáció védelmének finanszírozásában. A korlátozott költségvetésű helyek közé tartozik például az angliai Southend, a brazíliai Rio de Janeiro és az amerikai Columbus.
Tavaly 422 városnak 1142 olyan, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő projektje volt, mely finanszírozásra vár: összesen mintegy 72 milliárd dollárnyi befektetésre. Csak a még finanszírozandó vízellátási projektek költsége 22,6 milliárd dollárra rúg.
A CDP globális igazgatója, Kyra Appleby szerint az alkalmazkodás finanszírozása nehezebb, mint a károsanyag-kibocsátás mérséklésére hozott intézkedéseké. A megújuló energiát biztosító eszközök – például napenergia-panelek alkalmazása – gazdaságilag megtérülhet, az energiahatékonysági projektekkel gyorsan lehet spórolni, a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás haszna azonban kevésbé nyilvánvaló.
Bizonyos városok, például London, Bristol, Los Angeles és Athén jól alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, utóbbi például zöldtetőket alakít ki, fákat ültet, hogy hűtse a túlhevült utcákat. Bristolban több mint tizenhét kilométer hosszan építenek árvízvédelmi gátakat.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: The Guardian, MTI)