Hatvan év alatt harmadára csökkent a magasabban fekvő területeinken az átlagos hóvastagság.
Míg az 1960–70-es években november közepétől január közepére egyenletesen növekedve átlagosan 12–14 centiméteres hóvastagság alakult ki a hegyekben, az 1980-as évektől a hómennyiség később, inkább februárban érte el a maximumát, és jelentősen csökkent is, nagyjából megfeleződött. A legutóbbi két évtizedben tovább módosult a hótakaró, már csak november végétől számíthattunk alig növekedő hóvastagságra, amely 4 centiméternél érte el a sokévi átlagos maximumát
– derül ki Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös elemzéséből, amely a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon jelent meg.
A magasabban fekvő területeken a síelésre alkalmas napok száma ezzel jelentősen csökkent, a folyamat az adatok alapján leginkább az Északi-középhegységben észlelhető. Az elemzés szerint
73 százalék a valószínűsége annak, hogy az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás miatt csökkent harmadára a hóvastagság Magyarország magasabban fekvő területein.
Felhívták a figyelmet arra, hogy csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali csökkentésével van esélyünk arra, hogy a síelésre alkalmas hóvastagságú napok jelenlegi átlagos gyakorisága megmaradjon. Amennyiben nem csökken a károsanyag-kibocsátás,
2060 után (az éves változékonyságot figyelembe véve) nem vagy alig lesz síelésre alkalmas nap a magyarországi hegyekben.
(Forrás: Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően. Nyitókép: a mátraszentistváni sípark 2023. január 29-én, fotó: Komka Péter/MTI)
Ez is érdekelhet:
Egymilliárd emberre hozhatja tragédiák sorát a tengerszint-emelkedés az ENSZ-főtitkár szerint
Hatalmas területekről való tömeges elvándorlással fenyeget a vízszint gyorsuló emelkedése.
