Öt különlegesség a Néprajzi Múzeumról.

Több látványos kiállítással nyitott meg május végén a Liget Budapest projekt keretében megépült Néprajzi Múzeum. Az egykori Felvonulási tér kockaköves parkolójának helyére épült ház az intézmény történetének első olyan otthona, melyet direkt néprajzi múzeumnak szántak. Az épületről rengeteg érdekesség elmondható, ezért mi kiválasztottunk ötöt, amit mindenképpen érdemes tudni róla.

Világklasszis pályázók, magyar győztes

Az épületre meghívásos, anonim tervpályázatot írtak ki, amelyre a világ vezető építészirodái jelentkeztek: a Zaha Hadid Architects, Rem Koolhaas (OMA), a Bjarke Ingels Group és a Bernard Tschumi Architects. A nemzetközi zsűri egyhangú döntéssel mégis egy magyar tervet, a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect pályaművét hozta ki győztesnek, ami a hazai építészet nagy sikere is egyben.

Vége a vándoréletnek

Ez az első olyan épület a múzeum 1872-es alapítása óta, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak ki. A múzeum folyamatosan vándorolt, így hízott a gyűjteménye mára 250 ezer darabosra. Ráadásul az intézmény hazatér a Városligetbe, ugyanis a nagyközönség számára itt mutatkozott be először 1896-ban, majd sokáig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek.

Félmillió pixel

Az épület egyik védjegye az üvegfüggöny, melyre közel félmillió pixelből álló, raszter szerkezetű fémrács-hálót feszítettek körbe. A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsszerkezetekbe, melyekből több mint kétezer darabot rögzítettek az épületre. A kis kockákból húsz-húsz magyar és nemzetközi néprajzi motívum kortárs újraértelmezése állt össze. Ez a megoldás műszakilag is fontos eleme a homlokzatnak, hiszen az épület árnyékolását is biztosítja, hozzájárulva az energiatakarékos működéshez.

Gigantikus tetőkert

A másik jellegzetesség a hatalmas tetőkert: több mint 3000 köbméter, speciális tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek el az épületen, és rengeteg növényt ültettek el. Összesen 7300 m² parkfelületet alakítottak ki a tetőíven, ami hangulatos közösségi térként várja a látogatókat, legmagasabb pontján pedig lenyűgöző panorámát nyújt a Városligetre. A két íves szárny közösségi és múzeumszakmai funkciók mentén válik szét.

21. századi múzeumi élmény

A Kerámiatér egy részlete

Odabent elfelejthetjük a régivágású múzeumok kissé merev világát: mindenféle teret találunk, legyen az interaktív, közösségi, bekuckózós vagy családi. Láthatod a századfordulós Budapest 55 m²-es makettjét, a két agyfélteke működését leképző Kerámiateret, AR-megoldásokat, részt vehetsz múzeumpedagógiai foglalkozáson, találsz csomagmegőrzőket, családi szobákat, vendéglátóhelyeket. Kint is, bent is egy teljesen új múzeum-élmény vár.

(A cikk eredetileg a Porsche Magazinban jelent meg – fotók: @Liget Budapest / Palkó György)

Ez is érdekelhet:

Megoldódnak a parkolási problémák a budapesti Városligetnél

Versenyautók és tankok is koptatták az egykori Felvonulási teret, aminek a helyén parkolóból park lett.

A logó, amit a folyton tengerre szálló férfiaknak köszönhetünk

Bán Aladár 111 éve elutazott Észtországba – most az akkori gyűjtéséből inspirálva született meg ez a logó.

120 év után újra lesz léghajó a Városligetben

Heteken belül újraindul a városligeti léghajózás: 150 méter magasra repít fel egy olyan rendszer, amilyen például San Diegóban vagy Angkor Watban is működik.

És ezt olvastad már?
Miért jó szoftverfejlesztőnek lenni?