Mi is a startup?

Általában egy jó ötletből elinduló, gyorsan fejlődő vállalkozás. Nagyon sokan azt gondolják, leginkább internetes vagy technológiai fejlesztéseket sorolunk ebbe a kategóriába, de léteznek az oktatásban, biotechnológiában, környezetgazdálkodásban, energetikában, megújuló energiában, robotikában, gyártás- és csomagolástechnológiában működő innovatív vállalkozások is.

A startupok többsége kétévesnél fiatalabb vállalkozás, amelyben az értéket az újszerű megközelítés, a nagy ötlet vagy a technológiai újdonság képviseli. Általában nagy növekedési potenciálú, dinamikusan fejlődő cégek világszerte.

Most tanuljuk

Amerikában már van, aki a startup-világ végét vizionálja, nálunk viszont éppen mostanában indul be az a bonyolult rendszer, amelyben az elmúlt években mindenki a helyét kereste. Együtt tanultuk/tanuljuk, miként érdemes vállalkozást indítani, finanszírozni. Látjuk, hogy mekkora a nyüzsgés ezen a területen világszerte, Amerika ontja a sikertörténeteket, s úgy tűnik, London, Berlin és Tel-Aviv mellett Budapest is a startup-világ egyik központja lehet.

Megvannak az első sikertörténetek, a Prezi, a LogMein és a Ustream sztoriját mindenki ismeri itthon és világszerte. Hetente olvashatunk olyan nemzetközi versenyekről, ahol valamelyik magyar startup sikerrel szerepelt. Jeremie alapok kínálnak milliókat a sikervárományosoknak, és végre valahára a magvető tőke megjelenése is várható a közeli jövőben. Megtanultuk az alapokat, de valahogy minden sokkal kisebb léptékben működik, mint máshol. Amerika messze van, a legjobbak azonban azt gondolják, hogy nem elérhetetlen álom a globális siker.

Ötlet van bőségesen, bár a szkeptikusok szerint ez semmire sem elegendő, mégis sokan vágnak bele a nagy kalandba. A statisztika nem túl kedvező – főleg tőkehiány miatt –  a startupok többsége nem jut túl az első születésnapján. Az eddigi nagy esélyt kínáló Jeremie alapok száz startupból általában egyet találtak befektetésre alkalmasnak, s százmillió alatt reménytelen volt bekopogni az ilyen alapokhoz. A magvető alapok remélhetőleg pont erre kínálnak majd megoldást, hiszen az elinduláshoz szükséges 30–40 millióval kecsegetető alapok megszületése még idén új helyzetet teremthet a startupok világában. A kérdéseinkre startup-tulajdonosok, kockázati tőkések és tanácsadók egyaránt válaszoltak, számunkra is meglepő módon igen optimistán.

Minden kérdésre találtunk befektetői és startupper választ is. Ebből állt össze ez a furcsa, szokatlan közösségi interjú.

– Miért pont a startup-világban látsz fantáziát?  

Záboji B. Péter, European Entrepreneurship Foundation: – Egyszerű logika alapján belátható, hogy ebben hatalmas potenciál van: minden nagy cég, sikeres cég egyszer kockázatos kis startupként indult.

A kilencvenes évek óta a startupok fókusza elmozdult a transzformációs technológiák (pl. mesterségesintelligencia-kutatás) fejlesztésétől az inkrementális (social apps), sőt néha álproblémákkal foglalkozó cégek felé. Az utóbbi is nyilván képes fantasztikus hozamot produkálni a befektetőknek (a virtuális web 2.0 világ a szemünk előtt épül), de az alacsony belépési küszöb miatt szerintem a potenciális befektetések minősége felhígult, és kockázatosabbak is. Magyarországnak jelenleg az utóbbi vonalon van lehetősége nemcsak hogy kitörni, de globális szinten versenyképes cégekkel előrukkolnia.

Marinov Gábor, Limes Superior – startupper: – Mi másban? Meglátásom szerint a startup-világ nem más, mint egy modern, rugalmas és hatékony formája a vállalkozások elindításának, fejlesztésének. A ma startupoknak nevezett nagy tervekkel induló innovatív vállalkozások mindig is jelen voltak, a mára köréjük épült világ azonban komoly segítséget ad egy-egy jó ötlet kidolgozásához és piacra viteléhez.

Károlyi Antal, üzleti angyal: – Vonzó a terület kockázat/megtérülés profilja: hiszek abban, hogy a kockázatokat a működőképes ötletek kiválasztásával, jó csapat összeállításával olyan szinten kézben lehet tartani, hogy a veszélyekhez képest az esélyek dominálnak.  A startup definíciója számomra az ismeretlenbe tett expedíció. Mai világunkban nem könnyű járatlan utakat találni, de a startup-világban a kellően vállalkozó kedvű átlagember számára a felfedezés izgalma nyitva áll. Az alkalmazotti élet egyre inkább szűkké vált, érdekesebb és izgalmasabb fejlődési teret kerestem. Egy startup maximálisan alkalmat ad fejlődésre, alkotásra, szuverén feladatmegoldásra.

Zsembery Levente, Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.:  – Mert izgalmas, kihívásokkal teli és itt valóban lehet építkezni. Ma nem nagyon van más ilyen szegmens a magyar gazdaságban. De nagy szükség van arra, hogy jól viseld a kudarcokat, mert az tuti naponta fog érni több is.

– Mi a víziód a magyar startupokkal kapcsolatban?

Hild Imre, HVCA nagykövet: – Nincs olyan, hogy magyar startup.  Ezeket a fejekben létező korlátokat kell távol tartani magunktól, mielőtt elsorvasztják a világnézetünket, és beállunk a napi problémákat szajkózók közé. Minden itt élő fiatal, aki valamilyen szinten beszél angolul, azonos lehetőségekkel indul, mint egy kaliforniai vagy egy svéd – ugyanaz az eszköztár áll rendelkezésre itt, mint ott.  Az, hogy ezt nem így látja a fiatalság egy része, lehet az ismeretek hiánya illetve kulturális diszpozíciónk, hiszen nekünk úgysem sikerül.

A startup a legjobb lehetőség egy fiatal magyar számára, hogy éljen a rendszerváltás adta legnagyobb ajándékkal, a szabadsággal. Élhet azzal a lehetőséggel, hogy fiatalon nem kell elmennie másnak dolgozni, egy multi keretein belül vesztegetni az idejét, és elfelejteni, hogy mit tart fontosnak az életben. Ha a harmincas évei elejéig nem lép saját útra, akkor már a családalapítás és az ezzel járó kötelezettségek rendkívül megnehezítik a dolgát. Úgyhogy minden fiatalnak van ma egy páratlan lehetősége – soha nem volt ilyen egyszerű és költséghatékony egy vállalkozást beindítani, amelynek a célpiaca az egész világ.

Miskolczy Csaba, Startup Underground, insiderblog: – A startupok közössége mindenhol a fejlett világban a legprogresszívebb terület. Olyan szegmens, ahol napról napra kisvállalkozások tömegei jönnek létre, sikerre áhítozva és közösségi szellemtől áthatva. Egy startup ugyanis nemcsak kapitalista módon akar sikeres lenni, hanem tudását másokkal megosztva egy közös ökoszisztéma, üzleti közösség része is lesz. A legnagyobb startupok, a Google vagy a Facebook is a részei ennek, de a huszonévesek által pár hete gründolt garázscégek is.  Ez a közösségi tudat a fő fejlődési ereje és mozgatórugója a startup világnak. Ez a tenni akarás és sikerre való vágy, ami idevonz mindenkit. Ezért több mint bármilyen divatjelenség, és ezért lehet igazi motorja a gazdaság frissülésének, vagy akár bizonyos ósdi üzleti modellek lecserélődésének.

Bonyhádi Gábor, Markmyprofessor.com – startupper: – Sokat kell még tanulnunk. Meg kell tanulnunk, hogy egy jó ötlet nem mindig elég. Fel kell fognunk a csapat fontosságát és a játék tisztaságát. Fel kell fognunk, hogy mi az a piac, mi az, amire egy startupnak céloznia kell. Kutatnunk kell az új üzleti modelleket, és a potenciális fogyasztók fizetési hajlandóságát. Tudnunk kell, hogyan tudunk viralitást előidézni, mik azok a szolgáltatások vagy termékek, amikkel a fogyasztók foglalkozni fognak. És mindezeket az előtt, hogy mi kijönnénk a saját termékünkkel vagy szolgáltatásunkkal.

Egy jó startup sok szerencsés csillag alatt kell szülessen, és még ennél is több munkát kell belerakni. Jó volt látni az utóbbi években, hogy vannak, akik nagyon szép sikereket, nemzetközi elismerést vívtak ki maguknak. Jó látni, hogy a már sikeres startupok mozgatórugói ott mozognak a fiatalok körül, és mentorként segítik őket. A sok pozitív példa és a startup-hősök jelenléte rengeteg energiát tud adni azoknak a kezdő startup-vállalkozóknak, akik most kezdenek bele saját cégük építésébe.

Zsembery Levente, Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.: – A mai állapot még nagyon kialakulatlan. Sokan keresik a helyüket. A vállalkozók tapasztalatlanok, a piaci környezet nem igazán vonzó, az infrastruktúra gyorsan épül, de még hiányos. Vannak, és lesznek olyan cégek, amelyek beváltják a reményeket nemzetközi szinten is, de nem lesznek sokan. Lesz néhány, amely idehaza sikerre jut, és a legtöbb el fog bukni, vagy újra kell pozicionálni. A reményteli vízióm az, hogy újra vonzó dolog lesz vállalkozni, a vállalkozó hőssé válhat. A hazai innováció némileg előre mozdul, a gazdaság versenyképessége nő. Elindulhatnak azok a cégek, amelyek a következő öt-tíz év jó növekedési, és előbb-utóbb talán nyilvános befektetési sztorijait jelentik majd.

Félelmem az, hogy lufi fújódik, túl sok a tőke, túl sok a megalapozatlan projekt. Ez durranni fog, sok lesz a bukás, és a ma aktív magánbefektetők ugyanúgy elhúznak innen, mint tették a kilencvenes évek végén a tőzsdéről. Ezért nagyon fontos, hogy megalapozott befektetési döntések szülessenek.

– Mi hiányzik a magyar startupok sikeréhez?

Bonyhádi Gábor, Markmyprofessor.com – startupper: – Legtöbb esetben a tanácsok megfogadásának képessége, vagy a munka iránti alázat. De ez mind tanulható képesség, amit egy gyorsan alkalmazkodó környezetben tevékenykedő vezető meg tud tanulni. A hazai vezetők nemzetközi szinten sokszor tapasztalatlanok, hiszen főleg multikörnyezetben tudnának nemzetközi vezetői készségre szert tenni, így sokszor on the job kell megtanulni a feladatot, amihez tényleg nem árt pár tanácsot megfogadni.

Miskolczy Csaba, Startup Underground, insiderblog: – A piacon a tőke adott, a startup-ökoszisztéma szépen fejlődik. Ehhez a fejlődéshez azonban elengedhetetlen a minél magasabb szintű tudás exportja/importja. Szükség lenne arra is, hogy a hazai egyetemeken meginduljon valamiféle alapszintű vállalkozói képzés, amely alapot adhat a startupok elindulásának. Tehát a tudásszerzés forrásait kellene még tágítani, ebből kellene minél több – akár államilag is támogatott – lehetőség. Apropó az állam eddig (a Jeremie programok kivételével) még semmilyen formában nem jelent meg a startup-világban. Ebben is érdemes lenne továbbhaladni.

Záboji B. Péter, European Entrepreneurship Foundation: – A mentális hozzáállás, de az ország rálépett egy olyan rapid fejlődési útra, amellyel ez a hátrány ledolgozható.

Németh Zsolt, üzleti angyal: – Az igazi probléma mar csak az ötletek skálázásával (nemzetközi piac) és a megfelelően képzett és kapcsolatokkal rendelkező menedzserréteg hiányával van. Hazai pénzügyest, CFO-t mindig találsz, de jó menedzsert nem. Ha meg van ilyen (mondjuk hazajött külföldről), azt nem alkalmazzák, mert drága.

Zsembery Levente, Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.: – Menedzsment, önismeret és bizonyos értelemben önbizalom. Menedzsment, mert kevés a nemzetközi szinten is értelmezhető vezető, aki tud építkezni, és tudja, milyen cég kell a nemzetközi megmaradáshoz. Önismeret, mert sokan lebecsülik a versenytársakat, és nincsenek tisztában saját korlátaikkal. Önbizalom, mert sokan eleve óvatosak, ha a nagy terveket valóra is kellene váltani, és mintha félnének saját korlátaiktól (vagy éppen akkor ismerik fel?).

***

Megszólalóink többsége úgy látja, hogy kitörési lehetőségeink egyik legfontosabb iránya a startup-világ, de a válaszokból érződik az is, még számos hiányosságot kell bepótolnunk, végig kell járnunk azokat a tanulóköröket, amelyek végén nem feltétlenül a siker rejtőzik. A startup-világ nagy szakértői ezeket a kudarcokat és félsikereket is elvégzett munkának tekintik, amelyek fontosak a sikerhez vezető tanulási folyamatban.

A Prezi nyomdokaiba lépők hazai startupok helyzetét talán Marinov Gábor jellemezte legjobban: „Pezseg a magyar startup-világ, kicsit még vad, kicsit még keleti, de azért van és szédületes tempóban fejlődik. A cél persze az amerikai modell, amelyben egy jó ötlettel egy agilis, jó csapat biztosan megtalálja a pénzügyi hátteret a cég fejlesztéséhez úgy, hogy közben az eredeti ötletgazdák és tulajdonosok végig megtartják vezető szerepüket, és így motivációjukat is arra, hogy jobbá tegyék a világot, de legalább is rengeteg pénzt keressenek.”

Hol kezdődik és meddig tart a siker? A Startvonal következő részében kiderül! Addig olvasd el, hogyan lehet pénzt csinálni egy filmötletből!