Régi tévhit dőlt meg az alkoholról: nincs olyan alkoholmennyiség, ami biztonsággal fogyasztható – ugyanakkor a Lancet brit orvosi hetilapban megjelent tanulmány szerzői azt elismerték, hogy a mérsékelt fogyasztás talán véd a szívbetegségekkel szemben, ám ez az előny nem akkora jelentőségű, mint a rák és más betegségek kockázatának emelkedése.
A betegségek okozta anyagi terhekről szóló tanulmány (Global Burden of Disease) 195 országban vizsgálta meg az alkoholfogyasztás és az egészség összefüggéseit az 1990 és 2016 közötti időszakban. A kutatók 15-95 évesek adatait elemezték. Összehasonlították az egyáltalán nem ivók egészségét azokéval, akik naponta egy vagy több alkoholos italt fogyasztottak.
- Azt találták, hogy százezer absztinens közül 914-nél alakul ki „alkohollal kapcsolatos” betegség, többek között rák.
- Akik napi egy alkoholos italt fogyasztottak, azok közül ennél néggyel többen betegedtek meg, ami 0,5 százalékos emelkedést jelent,
- akik napi kettőt, azok közül 63-an, ez 7 százalékos növekedés.
- A napi öt alkoholos italt ivók között 37 százalékkal, vagyis 338-cal többen lettek betegek.
Sonia Saxena, a tanulmány egyik szerzője szerint kutatásuk a témában végzett eddigi legnagyobb jelentőségű munka, mert elemezték 694 forrás adatait, melyek mind egyéni, mind a populációs ivási szokásokról tartalmaztak adatokat, valamint 592 tanulmány eredményeit, melyek az alkoholfogyasztás kockázatairól szóltak.
Becsléseik a korábbiaknál pontosabbak, mert – a bevalláson alapuló egyéni adatokon kívül – figyelembe vették az alkoholeladásokat, az otthoni előállítást és a csempészetet.
A kutatásban nem vett részt David Spiegelhalter, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki megjegyezte, hogy ugyan nincs „biztonsággal fogyasztható” alkoholmennyiség, ez mégsem ok arra, hogy az egészségügyi kormányzat az absztinenciát javasolja. Ehelyett azt ajánlják, se a férfiak, se a nők ne igyanak többet heti 14 egységnyi alkoholnál.
Témába vág:
(forrás: MTI, CNBC, The Lancet)