A kutyák orrhossza és viselkedése összefügg, de a nevelést nem lehet megspórolni.
Az ELTE Etológia Tanszékének etológusai több mint ötezer fajtatiszta kutya négy személyiségjegyét és négy viselkedésproblémáját vetették össze fejforma, testméret, valamint tartási körülmények és a gazdák jellemzői alapján, hogy választ találjanak a kérdésre:
valóban a fejformának köszönhetőek-e a rövid, lapos orral együtt járó viselkedési jellegzetességek, vagy például a másféle tartásmódnak.
Az adatok németországi kérdőívekből származtak. A fejforma tekintetében a rövid orrú kutyák nyugodtabbnak és merészebbnek bizonyulnak, mint a hosszabb orrúak, ám kedvezőtlen tulajdonságaik is vannak: nehezebben taníthatók, behívásra vonakodnak a gazdához menni, és túl izgatottan reagálnak a házhoz érkező vendégekre. Ugyanakkor az is kiderült, hogy
a tipikus rövid orrú kutya másoknál gyakrabban kis termetű, fiatal, nincs ivartalanítva, képzetlen, csak lakásban él, és gyakrabban beengedik az ágyba, mint a többi kutyát.
A gazdáik tipikusan fiatal nők, akiknek korábban nem volt kutyájuk, egyedül élnek, és nagyon sok időt töltenek az állattal, melyet elsődlegesen társaság céljából választottak maguk mellé. Ezek a tényezők önmagukban is összefüggenek a viselkedéssel, és elnyomhatják a fejforma közvetlen hatásait.
A buldogok és a hasonlóan rövid fejű kutyák nemcsak betegesebbek, de rosszabbul is alszanak
Egy új, magyar kutatás mutatta ki, hogy a rövid fejű kutyáknak a torzult agyuk miatt az agyműködésük is más.
Például a tapasztaltabb gazdáknak általában jobban nevelt kutyáik vannak, az idősebb kutyák nyugodtabbak, a kisebb testűek pedig gyakrabban ugrálnak fel emberre. Ezért a kutatók részletesebb statisztikai elemzéssel azt vizsgálták meg, hogy a különböző tényezők elnyomják vagy felerősítik-e a fejforma és viselkedés közötti kapcsolatot.
„Kiderült, hogy a rövid orrúak alacsony képezhetősége főként a kis testméretükre és a képzés hiányára vezethető vissza, és nem a fejformára” – idézték az ELTE közleményében Turcsán Borbálát, az MTA-ELTE Lendület Társállat kutatócsoport munkatársát.
Ugyanakkor az is világossá vált az elemzésekből, hogy vannak olyan viselkedésjegyek, amelyek egyértelműen összefüggenek a fejformával. Például a rövid orrú kutyák veleszületetten kevésbé barátságosak más kutyákkal szemben, de ezt a hatást fiatalságuk ellensúlyozza, mivel a fiatal kutyák rendszerint barátságosabbak.
A képzetlenségükből, a kis testméretükből, valamint az elkényeztetettségükből eredő hatást nem számítva azonban kiderült, hogy a nyomott orrúak a genetikai hajlamaik alapján ritkábban ugrálnak fel az emberekre, kevésbé húzzák a pórázt, és nem is túl reaktívak, ha vendég jön a házhoz. „A nyugodtság, merészség és a rosszabb behívhatóság is a rövid fejűek sajátsága. Ezek a viselkedésjegyek közvetlen kapcsolatban vannak a fejformával, és annyira markánsak, hogy más háttértényezők sem fedik el őket” – tette hozzá Turcsán Borbála.
„A rövid orrú kutyák agya gömbölydedebb, és az agyi aktivitások mintázata is eltérő más fajtákétól, ezért könnyen elképzelhető, hogy a rövid fejűek agya másképp szabályozza a viselkedést. De az is lehet, hogy a nehezebben lélegző, fájdalommal, mozgásszervi panaszokkal küzdő kutyák érthető okokból kevesebbet mozognak, szeretik a kényelmet, és ezt észlelik nyugodtságként a gazdák – magyarázta Kubinyi Enikő, az ELTE Etológiai Tanszék vezetője. – A betegségek kapcsán az is felmerül, hogy e kutyák népszerűsége részben a kiszolgáltatottságukra, a támogatás iránti igényükre vezethető vissza.”
A kutatás fő tanulsága, hogy a rövid orrú kutyáknak vannak bizonyos veleszületett pozitív tulajdonságai, elsősorban a nyugalmuk és alacsony ingerlékenységük, de ezt sokszor elnyomja a kis testmérettel és a képzetlenséggel együtt járó negatív hatás.
Például igaz, hogy a rövid orrú kutyák alapvetően kevésbé hajlamosak húzni a pórázt, de ha egyáltalán nem tanítják meg nekik, hogyan kell a pórázon viselkedni, akkor a hajlamuknak semmilyen pozitív hatása sem lesz. Ezért a kutatók hangsúlyozzák, hogy még a lapos orrú kutyáknak is következetes nevelésre, és nem kényeztetésre van szükségük ahhoz, hogy a jó tulajdonságaik érvényesülhessenek.
(Forrás: MTI, ELTE)
Ez is érdekelhet:
A kutyák szaglását tesztelték az ELTE etológusai
A hőmérséklet és a páratartalom például nem befolyásolja a szaglásteljesítményüket.
Kiderült, hogy egy kizárólag embereknek tulajdonított képessége van a kutyáknak
Úgy tűnik, ez a képesség általánosan jelen van a kutyákban.
A kutyák a jó kaja után a gyenge tápnak is örülnek
Nem az a tanulság, hogy adj nekik rossz tápot!
