És úgy tűnik, ez a képesség általánosan jelen van a kutyákban.

Érdekes megállapításra jutottak az ELTE Etológia Tanszék kutatói a Current Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban, ugyanis a kutyák agyi válaszait vizsgálva* kimutatták, hogy a kutyák nemcsak értik a (tárgy)szavak jelentését, de az ezt támogató agyi és mentális folyamatok hasonlóak ahhoz, mint amit az embereknél tapasztalnak.

A magyarázat szerint a kutyák nemcsak a kontextus alapján találják ki, hogy mire vonatkozhat egy-egy szó, hanem a szavak hallatán előhívnak egy emléknyomot, egy úgynevezett mentális reprezentációt. A tanulmány egyik vezető szerzője és a Neuretológiai Kutatócsoport és a Stavangeri Egyetem munkatársa, Magyari Lilla szerint

„a mentális reprezentáción keresztül történő jelentésfeldolgozást referenciális szóértésnek hívjuk, és sokan úgy gondolják, hogy ez egy kizárólag emberi képesség”.

A kutatócsoport vezetője, Andics Attila szerint nem számít, mekkora a kutya szókincse, „a kutya elméje képes arra, hogy egy szót hallva előhívja a hozzá tartozó mentális reprezentációt”, és úgy tűnik, ez a képesség általánosan jelen van a kutyákban.

*A kutatók a tanulmányukban kifejezetten a kutyák passzív tudását vizsgálták (non-invazív EEG segítségével). A kísérletben 18 kutya és gazdáik vettek részt. A kutya gazdája kimondta egy tárgy nevét, majd felmutatta azt a tárgyat. Néha viszont meglepte a kutyáját, és nem azt a tárgyat mutatta fel, amelyiknek a neve elhangzott. Eközben a kutatók EEG-vel mérték a kutya agyi aktivitását. A kutatók azt feltételezték, hogy ha az elhangzott szó aktiválja a kutyáknál a tárgy mentális reprezentációját, akkor a kutya várni fogja, hogy az azzal megegyező tárgyat mutassák fel.

Emberi kísérletekben a szó és a tárgy közötti eltérés érzékelését negatív EEG-jel kíséri, mely a bemutatástól számított 400. miliszekundumban szokta elérni maximumát. A kutyáknál egy hasonló időbeli lefutású mintázatot tapasztaltak a kutatók, ami embereknél a szavak jelentésének feldolgozását tükrözi. A kutyáknál mért különbség nagyobb volt azoknál a tárgyaknál, amelyek nevét a kutyák jobban ismerték, ami tovább erősíti azt az értelmezést, hogy az itt talált agyi mintázat valóban a kutyák szóértését tükrözi – megjegyezték, az, hogy hány szót ismert egy kutya, nem volt hatással az eredményekre.

Az eredmények azonban további kérdéseket is felvetnek: például nem tudni, hogy a kutyák referenciális szóértési képessége fajspecifikus jelenség-e, vagy más emlősöknél is jelen lehet-e, illetve hogyan alakult ki ez a képesség és összefügg-e a kutyák domesztikációjával, azaz háziasításával. Annak a megválaszolása is várat magára, hogy ha a kutyák az emberekhez hasonlóan értik a tárgyszavakat, miért okoz nekik nehézséget elsajátítani azokat.

(Forrás: MTI, fotó: Unsplash / Justin Aikin)

Ez is érdekelhet:

A kutya az ember legjobb barátja, de miért és mióta? És miért ne lehetne a tiéd is?

Abban segítünk, hogy el tudd dönteni, szeretnél-e egy örök életre szóló barátot, illetve választ kapj arra, tudod-e vállalni mindazt, ami vele jár.

Menhelyről? Tenyésztőtől? Honnan legyen kutyád?

Fontos elhatározás, ha szeretnél egy kutyát – végigvesszük, milyen lehetőségeid vannak, mire kell odafigyelned, és honnan ne vegyél soha állatot.

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Spoiler: dolgozni kell azért a kapocsért, ami boldoggá és elválaszthatatlanná tesz titeket egy örök életre.

Támogatott és ajánlott tartalmaink
További cikkeink a témában