Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Fantasztikus mérkőzéseket láthattunk a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében, és nem csak remek csapatokat és okos taktikát, hanem szerencsére gólokat is bőséggel. Kár, hogy az emészthetőnél jóval több született szabálytalan körülmények között. Soha nem látott játékvezetői hibahullám. BL – Bődületes Lesgólok.

Előszeretettel csépeljük a magyar focit, azon belül pedig a dicséretet nemigen ismerő, ellenben folyamatosan pellengérre állított játékvezetőket. Valóban kínosan hullámzó a magyar bírói kar teljesítménye, egészen érthetetlen tizenegyeseket fújnak be, vagy épp nem. Furcsa szituációk maradnak megtorlatlanul – hogy messzire ne menjünk, a legutóbbi, vagyis a 22. fordulóban rendezett Diósgyőr–Videoton mérkőzésen Rudolf Gergely majdnem kikönyökölte Kovács István szemét, Álvaro Brachi egyértelműen szándékosan kis híján kirúgta a pályáról Bacsa Patrikot. Mégis Szabó Zsolt spori esetleges Juhász-fojtogatására pörgött rá mindenki. Puhl Sándornak sajnos van dolga bőven a Harmadik Félidőben, és bizony nyilvánosan kell bírálnia a kollégáit. Hogy ez mennyire szerencsés, egy másik cikk témája lehetne...

Sőt, nemzetközi szinten is okoztak galibát a magyar játékvezetők, a leghangosabb botrány az Ukrajna–Anglia Európa-bajnoki találkozó miatt tört ki, amikor is Vad II István nem látta, hogy a labdát a gólvonalon túlról kaparta ki John Terry. Az már más kérdés, hogy ez az egész nem történt volna meg, ha néhány másodperccel korábban az első asszisztens, Erős Gábor észrevette volna a bő egyméteres ukrán lest. Dupla hiba.

És akkor meg is érkeztünk témánkhoz, a leshelyzethez. A gólvonal-technológiát már sikerült átverni az UEFA-n, a Bajnokok Ligája-szégyen miatt viszont lassan elkezdhetnek agyalni azon is, hogy mégiscsak szükség lenne a lest érzékelő masinára is. Történt ugyanis, hogy a Bajnokok Ligája negyeddöntőiben nem kevesebb mint négy lesgól született. Nyolc meccsen. Ez olyan magas szám, ami egyértelműen átbillen az egyre tolódó tűréshatáron.

Nézzük a konkrét eseteket.

A negyeddöntők odavágóján, tehát még nem a konkrét döntést hozó visszavágó ütközeteken Párizsban és Münchenben néztek be egy orbitális és egy minimális lest. A Barcelona Párizsban kapott egy akkora lesgólt, hogy ahhoz még asszisztens sem kellett volna, hogy feltűnjön. Egy szabadrúgás után Thiago Silva fejelt kapufát, a kipattanót pedig Ibrahimovic kotorta a kapuba. A brazil védő fejesének pillanatában nagyjából másfél méteres lesen állt Zlatan. Ami önmagában ugye nem szabálytalanság, csak akkor lesz az, ha aktívvá válik az a leshelyzet: vagyis ha a játékos valamilyen módon – zavar, beavatkozik, előny szerez – részt vesz az akcióban. Ahogy az történt is.

A képen látható két világoskék játékvezetőnek is éreznie kellett volna, hogy baj van, a vonalban álló harmadiknak, Jan-Hendrik Salver asszisztensnek meg egyértelműen látnia. Később el is meszelték Wolfgang Starkot és a teamjét, de ettől még a gólt megadták. Ugye az senkinek sem kétséges, hogy kicsit máshogy alakulhatott volna a mérkőzés, ha a nyolcvanadik percben nem egyenlít a PSG?

Eközben Münchenben a Bayern minden tekintetben felülmúlta a Juventust, David Alaba góljával vezetett is, később pedig sorra dolgozta ki a ziccereket. Majd jött Mario Mandzukic és jogosan megduplázta a München előnyét. Árnyalja a képet, hogy ha egy hajszállal is, de a horvát is lesről indult. Ez az eset azonban centiken múlott, olyan sebességnél roppant nehezen észlelhető, bőven benne van az egyvonal kategóriában. Ráadásul a bajorok mindkét meccset 2–0-ra behúzták, nem volt perdöntő a gól.

És máris megjöttünk a visszavágókhoz. Szintén nem osztott, nem szorzott Cristiano Ronaldo isztambuli első gólja, viszont élőben nézve ugyancsak véleményes volt. A Real Madrid háromgólos fórral utazott a Galatasarayhoz, botorság lenne sorsdöntőnek nevezni az ítéletet, ráadásul kikockázva az látszik, hogy Cé inkább nem volt előrébb Khedira beadásánál, mint igen. Ezt semmiképp sem sorolom a hibák közé, támogatni kell a támadófocit, de necces szituációként illik a sorba.

No de az igazán komoly durvulás Dortmundban volt, ahol az 1999-es Bajnokok Ligája-döntőt koppintották a németek, ellenkező kimenetellel. A Dortmund a 91. és a 93. percben szerzett góllal fordított a Málaga ellen és ütötte el a továbbjutástól. Csakhogy a győztes Félipe Santana-gólt szemmel is bőven érzékelhető les előzte meg, a brazil bekknél csak egyetlen védőjátékos tartózkodott közelebb az alapvonalhoz. A szabály szerint pedig az utolsó előtti a mérce. De ne vigyen még el a lendület senkit, előtte megmutatom a spanyol csapat második gólját, amivel ismét vezetést szereztek (1–2):

Nem kell piros csíkkal belerondítani a képbe, mert a fű nyírása tökéletesen mutatja, hogy Eliseu előrébb van, mint a labda. A képen nem látszik, hogy az asszisztens, Derek Rose viszont többméteres lemaradással követi a támadást. Ezzel a találattal nagyon közel került a továbbjutáshoz a vendégcsapat, hiszen kettő kettőnél is elődöntős, idegenben lőtt góllal. De a németek nem adták fel, naná, mentek előre, mintha nem lenne holnap – nem eredménytelenül. Marco Reus egy óriási védelmi hiba után egyenlített, igaz már a rendes játékidő hosszabbításában, idő tehát nem sok maradt, de ez sem volt akadály: a győztes gólt is megszerezte a Borussia. Az volt az a bizonyos Santana-gól.

Ez volt maga a gólszerzés, apró kellemetlenség, hogy már a beadás is lesen találta a fejelő Julian Schiebert. Dupla les, győztes, továbbjutást érő gól. Nem lepne meg, ha Craig Thomson bíró urat és kis csapatát sem látnánk őszig.

Az még hagyján, hogy ezek a rossz, elmaradt ítéletek tovább rontják az amúgy is röhejes UEFA valamint a játékvezetői testület megítélését, de itt bizony az erkölcsi, sportemberi veszteségek mellett nagyon súlyos eurómilliók bankszámlára landolása is a tét. Aligha mindegy, hogy az a sovány 4,9 millió euró (közel másfél milliárd forint) a Málaga vagy a Dortmund számláját hizlalja. Ennyi jár ugyanis az elődöntőbe jutásért. A Málaga tehát rúgott és kapott is lesgólt, vagyis tulajdonképpen 2–1-re így is, úgy is kikapott volna. Ha ez ilyen egyszerű lenne.

Hatalmas szerencséje a sporiknak és az UEFA-nak, hogy mindegyik esetben a vétlen, vagy a több szabályos gólt szerző, illetve az amúgy összességében is jobbik csapat jutott tovább. De könyörgöm, ne a szerencsén múljon már!

(Fotó: Europress/Getty)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.