Helyszín: IX. kerület, Gönczy Pál utca, alagsor. Résztvevők: egy tréner, öt haladó, egy kezdő. Feladat: Primal Move. Időtartam: egy óra. Körülmények: hűvös terem, a frizurámat tartja a hajzselé.
Galba Zsolt kolléga részletesen leírta a tudnivalókat erről a mozgásformáról, az én küldetésem az élesben tesztelés. Ezúttal úgy érkeztem, hogy szinte semmiféle információt nem gyűjtöttem a Primal Move-ról direkt, a meglepetés ereje, a kaland és az ismeretlen utáni vágy hajtott. No, de elég a valóságshow-ba illő „miért jelentkeztél?” kérdéshez passzoló közhelyes kijelentésekből, kezdjük.
Adolf Albert, ahogy mostanában sportágpróbáim során lenni szokott, a többi oktatóhoz hasonlóan kisebb kivételt tesz. Ebben az esetben ez annyit jelent, hogy minden gyakorlat előtt elmondja, mit, miért és hogyan csinálunk, vagy inkább csinálok majd. Normális körülmények között mindössze néhány vezényszóval irányítja a kis csapatot.
Mi az a Primal Move?
Egy integrált mozgásrendszer, ahol a cél a jobb minőségű mozgás létrehozása, azokon a primitív és ősi mozgásokon alapulva, amelyeknek mindannyian mesterei voltunk gyermekként. Célja, hogy játékos, elegáns és gyönyörű mozgáson keresztül hozzon létre változást a mozgásod minőségében.
Kezdésnek természetesen bemelegítés-féleséget végzünk, ami Albertnek állapotfelmérést jelent: két–három gyakorlatból kiderül számára, miféle gondokkal küzdök, ha hajolnom, nyújtanom, másznom kell(ene).
Háton fekve felemelt lábakkal bokakörzéseket végzünk például, ebből a nem túl bonyolult mozdulatsorból levághatja, van-e mozgáskoordinációs problémám. Ízületről ízületre, lentről felfelé haladva dolgoztatjuk a testünket: kap ingereket a boka, a csípő, a felső háti gerincszakasz. Egyik kedvenc blokkom következik, melynek célja a sérülés megelőzése. Nem nehéz, hátunkon feküdve összekulcsolt térdekkel gurulunk jobbra és balra. A haladók oldalra érkezéskor kinyújtják a lábukat, de Albert rám szól, hogy ezt nyugodtan kihagyhatom, nekem még sok lenne.
Zuglóból a világhír felé?
Adolf Albert a Primal Move (PM) magyarországi vezetője, egy olyan global team tagja, amelyben öten vannak az egész világon. 2011-ben Lakatos Péterrel, a Primal Move alapítójával a zuglói központban, a 360 Gymben kezdték, ahol teremvezető menedzser volt. Olyan mozgásformát próbáltak kidolgozni, amely kevésbé poroszos. Ahogy ő fogalmazott kissé költőien: a PM hazai megszületésének bölcsőjét ringatta.
Miután túl vagyunk a sokadik nyújtáson, ilyen-olyan üléseken, négykézláb mászáson (nem tévedés, Fatboy Slim: Right Here Right Now c. klipjében érezve magam átmegyek ősemberbe), az eddig tanultakat egybegyúrva törzskoordinációval folytatjuk. Ha jól emlékszem, az ötödik elemnél tartunk, mit is mondhatnék, el tudnám viselni, ha most Milla Jovovich megkínálna egy adag frissítővel.
Elértük a keringésfokozás szintjét, pulzusunk megemelkedett, az első súlyosabb izzadtságcseppek megjelentek a homlokomon. A profik ennél a résznél veszik még komolyabbra a figurát és kezdik el a súlyzózást kettlebellel, vagy egyéb erőelemeket oldanak meg önsúlyos gyakorlatokkal. Szerencsére én amatőrként csak nézhetem, ahogy a többiek az ún. terhelt mászást végzik. Páros feladatról van szó, amíg az egyik fél négykézláb próbálja megtenni a métereket, addig a másik oldalról rátámaszkodva nehezíti a dolgát.
Az erőblokkban vagyunk. Hogy oldódjunk kicsit, játszani fogunk. Egymással szemben állunk párban, összetesszük a tenyerünket és megpróbáljuk kibillenteni a partnert az egyensúlyából. Ezt kétféleképpen érhetjük el: vagy tiszta erőből ellökjük a társat, vagy hagyjuk, hogy ő nyomjon erőből és hirtelen elvesszük a kezünket. Vicces rész ez, kivéve, amikor kiderül, hogy aki kibillen, annak minden esetben fekvőtámasz a büntetése… A Primal Move egyik különlegessége a játszva tanulás, ugyanis a többi erő- és állóképesség-fejlesztő mozgásformákban nem nagyon található játékos feladat.
Miért ezt válasszam?
Azért, mert jobb minőségű mozgást kaphatok igazi underground körülmények között. Ha rendszeresen járok, elmúlhat a hátfájásom, jó hangulatú foglalkozásokon vehetek részt, közösségi élményt kapok, az első edzést ráadásul ingyen. Bármilyen életkorban elkezdhetem.
A vége felé közeledve a metabolikus blokk kínálja az újabb szenvedést. Minden irányba való mozgással a tüdőt dolgoztatjuk meg, papíron három percig, de úgy elfáradok, hogy nettóban nem érem el ezt az időtartamot. Az egész gyakorlatot nagyon lebutítva a négyütemű fekvőtámaszhoz tudnám hasonlítani, bár annál sokkal komolyabb koncentrációt igényel, mert figyelni kell, mikor melyik oldalamra dolgozzak, hová tegyem a végtagjaimat, továbbá mászásnál ellentétesen haladjanak a kezek és a lábak – természetesen belezavarodom. A dolog lényege, hogy érezzük a munkát. Érzem, hogyne érezném!
- Sportélmény: 8/10
- Veszélyességi faktor: 0/10
- Élvezhetőség: 7/10
- Ár-érték arány: 10/10
- Szórakoztatási ráta: 7/10
[/keretes_doboz]Levezető nyújtás zárja a foglalkozást, méghozzá ugyanazokkal az elemekkel, amelyekkel kezdtünk. Ebből kiderülhet, mennyit fejlődtünk az egy órával korábbi állapothoz képest.
A többiek nevében nem tudok nyilatkozni (annál is inkább, mert ők nem először járnak itt), magamról annyit, hogy most már tudom, hogyan múlhat el leghamarabb a hátfájásom, hogyan erősödhetek kizárólag a saját testemet használva, és hogyan lehetek újra természetesen mozgékony.
Hol, mennyiért?
Cím: IX. kerület, Gönczy Pál u. 2. Az első óra mindenki számára ingyenes! A havi bérlet (heti két edzés) tízezer forintba kerül.
(Fotók: Pálfi Balázs)