Szalai Ádám váltott, ahogy jó ideje érett már, eggyel magasabb szintre lépett, és lecserélte a középszerű Mainzot a BL-induló Schalkére. Már csak játszani kéne.
Szalai Ádám a Mainz egyik, ha nem a legjobb, legértékesebb játékosa volt, Thomas Tüchel vezetőedző egyik kedvence, nem véletlen, hogy a magyar centerre húzta rá a taktikát is. Aki amúgy megdöntve Détári Lajos csúcsát a legtöbb gólt lőtte egy idényben a Bundesligában (13-at). Eközben a válogatottban is stabil helye volt ott legelöl. Nagyon érett, hogy egy erősebb klubba igazoljon, tökéletes korban van (25 éves), pályája csúcsán jár, és éhes a sikerre. Éhezett egy kis Bajnokok Ligája-szereplésre.
„Ádám mentálisan nagyon erős, akaratos, sikerre éhes és gólerős játékos.” (Horst Heldt, a Schalke sportigazgatója)
Eközben a BL-selejtezőben induló Schalke gőzerővel keresett valakit Klaas-Jan Huntelaar mellé, mögé, hiszen a holland ugyan világklasszis, de egyrészt senki sem volt, aki helyettesíthette volna, ha kidől, másrészt még neki is kell konkurencia, hogy emelni tudja játéka színvonalát egy szezonon vagy akár egy meccsen belül is. Könnyű elkényelmesedni a monopolhelyzet miatt, így majd biztosan jobban csipkedni fogja magát.
Ez tehát egy csodás együttállása volt a sorsnak, Szalai egy Schalke-szintű csapatba vágyott, a Schalke pedig egy Szalai-típusú csatárt keresett. Ennek örömére meg is egyeztek a felek, a Mainz nyolcmillió euróért (mintegy 2,4 milliárd forintért) eladta csatárát a bajnoki negyediknek.
Miért jó a Schalke Szalainak?
Ádám nem akart irreális ugrást pályafutásában, semmilyen szempontból. Olyan csapatot szeretett volna, ami természetesen erősebb a Mainznál, indul európai kupákban, de nem annyira brutális a kerete, mint például a két legjobb német gárdának, a Bayernnek és a Dortmundnak. Illetve hasonló szempontok miatt nem lett volna tökéletes egy Arsenal sem, hiszen ugyan fantasztikus lehetetett volna egy ilyen klubhoz tartozni, de játszani még jobb.
Szempont volt az is, hogy lehetőleg a Bundesligában maradjon, amely elképesztő fejlődésen ment át, de főleg azért, mert ismeri, őt is ismerik, beszéli a nyelvet, otthonosan mozog német földön. A Schalke minden feltételnek megfelel, pláne, hogy Jens Keller vezetőedző ragaszkodott Ádámhoz. Egyedül Huntelaar személye ijesztő.
Szóval már csak az a kérdés, fog-e játszani Szalai.
Keveset. Eleinte biztosan fájóan keveset. A Schalke centere ugyanis pillanatnyilag az a Klaas-Jan Huntelaar, aki holland válogatott, világbajnoki ezüstérmes, 59 meccsen 34 gólt lőtt. Aki játszott az Ajaxban, a Milanban és a Real Madridban is, aki volt holland és német gólkirály is, és aki még mindig csak 29 éves.
Akkor meg miért megy oda a magyar fiú? Mert mindezektől függetlenül komoly előrelépés a Schalke, akkor is, ha csak percek jutnak neki a bajnokságban és a Bajnokok Ligájában. A Német Kupában például minden bizonnyal lesz lehetősége bizonyítani, nyilván nem azért fizetnek neki évi egymillió eurót, hogy a padon számolgassa a Veltins Arena nézőit, és ne felejtsük, Huntelaar mellett nincs másik klasszikus középcsatár a keretben. Ciprian Marica távozott, Teemu Pukki és Jefferson Farfán más típusú támadó.
De ha már itt tartunk, az is a Schalke mellett szól, hogy nem Nicolai Müller, Ivanschitz, Caligiuri és Zimling próbálja helyzetbe hozni, hanem a 17 évesen már felnőtt válogatott Draxler, az említett perui válogatott Farfán, a brazil Michel Bastos és Raffael, vagy a svájci Barnetta. Ez mérhető minőségi előrelépés egy csatárnak, nem kell felesleges energiát ölni abba, hogy szervezze a játékot, a labdák pedig nagy számban és pontosan fognak érkezni a kapu elé.
Zöldben a kékek
A bajnoki hazai mez természetesen maradt a klasszikus (király)kék, a második számú szerelés pedig fehér mezből és tengerészkék nadrágból áll.
De a játékperc csökkenés tagadhatatlanul érződni fog, amit lelkileg fel kell tudni dolgozni, talán épp ezért is említette Herr Heldt, hogy a magyar fiú mentálisan nagyon erős. Küzdött ő már csapatba kerülésért, és a súlyos sérülése is próbára tette lelki erejét. A Schalke 34 meccset fog játszani a Bundesligában, jó néhány kört menni fog a DFB-kupában, jó eséllyel a Bajnokok Ligájában is veszi az akadályt, de ha nem, ott lesz az Európa-liga. Az előző idényben 46 tétmeccset pörgettek ki a királykékek – ebből jó pár jut majd Szalainak is.
A Schalke tehát szinte tökéletes választás. Csak Huntelaar ne lenne.