Egyelőre nem tudni, milyen hatással lesznek a magyar élővilágra. A hírben előfordul a „gyászplanária” szó is!
A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg itthon idegenhonos állatfajok, amelyek ráadásul a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel is telepednek meg, mint évtizedekkel ezelőtt. Egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak.
Bár a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, a kutatóknak már összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk. Az utóbbiak két főcsaládba – a Geoplanoidea (pl. füles planária, gyászplanária) és a Planarioidea (pl. tejfehér planária) – sorolhatók. A hazánkban most megjelent két faj a Geoplanoidea csoportba tartozik, tehát a szárazföldi planáriáknak vannak távoli őshonos rokonai, élőhelyük azonban teljesen más, mint a hazai laposférgeké. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói által Magyarországon először azonosított két szárazföldi laposféreg hazai faunára kifejtett hatása még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges.
Kalapácsfejű féreg
A fajok egyike a Diversibipalium multilineatum (Makino & Shirasawa, 1983) névre hallgató planária, amelyből 27 centiméter hosszú példányt is találtak. A fajra a szalmasárga alapszín és a háti oldalon végighúzódó három barna csík, valamint a fej két oldalán található kiszélesedő lebeny jellemző, emiatt magyarul a kalapácsfejű féreg nevet javasolták neki. Ezt a fajt eredetileg Japánban írták le, vélhetően oda is behurcolás útján került. A kalapácsfejű férgek többségére a pécsi kertészet üvegházi részében bukkantak a kutatók, bár néhány példány a szabadba is kijutott. Szakirodalmi adatok szerint a faj elterjedését limitálja a páratartalom mértéke, ami Magyarországon túl alacsony, így nem valószínű, hogy a faj el fog terjedni. A hazai példányok molekuláris barcode (COI) szekvenciái franciaországi és olaszországi példányokkal mutattak egyezést.
Obama, de nem az
A másik faj az Obama nungara Carbayo (Álvarez-Presas, Jones & Riutort, 2016) nevű, eredetileg Brazíliában leírt planária, amely jóval kisebb – hossza 7 centiméternél rövidebb, szélessége mintegy 5 milliméter –, barnás, jellegzetes márványos mintázatú állat. Az Obama nevű nemzetségbe tartozik, amelynek azonban semmi köze nincsen az Egyesült Államok korábbi elnökéhez. A Brazíliában őslakos tupik nyelvén az „oba” levelet, a „ma” állatot jelent, innen ered tehát a leginkább a fűzfa leveléhez hasonlító féreg elnevezése. A kutatók magyar névnek az obama-férget javasolják, az itthon megtalált példányok génszekvenciái argentin példányokéval mutattak teljes egyezést.
Az Obama nungara európai felbukkanásáról az első adat 2008-ból származik a Csatorna-szigetekhez tartozó Guernsey-ről, mára azonban már számos európai országban – például Franciaországban – megjelent és elterjedt. Miután a pécsi kertészetben talált példányokat begyűjtötték, egy budapesti kertészetben, illetve egy szombathelyi botanikus kertben is előkerült néhány, ami azt jelzi, hogy a jelenleg ismertnél sokkal elterjedtebb lehet országszerte. Számos pécsi példány petecsomagot (kokont) is lerakott, ez mutatja, hogy képes volt ivarosan szaporodni Magyarországon.
(Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. A címlapkép illusztráció, a Tengr AI mesterséges intelligenciája készítette.)
Ez is érdekelhet: