Talán már túlságosan is a napfény városa.
A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év (2023. július – 2024. június) középhőmérséklete a külterületen 14,4°C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981–2010-es időszak átlagát (11,5°C). A belvárosban a városi hatások miatt az éjszakák rendszerint melegebbek, a minimumhőmérsékletek pedig magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2°C volt, ami
olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki.
Az éghajlatváltozás hatása helyi szinten is érezhető, a Szegeden mért adatok szerint. A belvárosban az elmúlt év átlaghőmérséklete mediterrán városokéhoz vált hasonlóvá, ami jelentős eltérés a korábbi időszakokhoz képest.
A külterületen mért értékek is jelentősen emelkedtek, ami az éghajlatváltozás közvetlen hatását mutatja. A városi klímamódosító hatás tovább fokozza az éghajlatváltozás hatásait a városokban, ezt jól mutatja a Szeged belvárosában és külterületén mért adatok közötti jelentős különbség. A Szegeden 1998 óta zajló hosszú távú mérések lehetővé teszik az éghajlatváltozás és a városi hatás részletes vizsgálatát, ami nélkülözhetetlen a jövőbeli változások előrejelzéséhez és a szükséges intézkedések megtételéhez.
„Ezek az eredmények rávilágítanak az éghajlatváltozás és a városiasodás összetett hatásaira, és felhívják a figyelmet a további kutatások és a fenntartható városfejlesztés fontosságára. Tanszékünkön jelenleg is számos olyan hazai és nemzetközi, alap és alkalmazott kutatási projekt fut, ami ezekre a kérdésekre igyekszik felelni.
A klímaváltozás okaival kapcsolatban szilárd szakmai konszenzus van, amit megerősít az is, hogy Lynas et al. (2021) szerint a témával foglalkozó referált publikációk több mint 99 százaléka egyetért abban, hogy a klímaváltozás oka az emberi tevékenység hatására megnövekedett üvegházhatású gázok légköri koncentrációja” – mondta Dr. Gál Tamás, az MTA doktora, az Szegedi Tudományegyetem (SZTE) TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezetője, valamint a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület elnöke.
A mesterséges intelligencia is segít
A mesterséges intelligencia (MI) a klímakutatásban és a városklíma kutatásban is jelentős szerepet játszik, hasonlóan a Szegeden folyó vizsgálatokhoz. Az MI segítségével a kutatók hatalmas mennyiségű adatot elemezhetnek, például műholdképeket, hőmérsékleti adatokat és légszennyezettségi méréseket. Ez lehetővé teszi a városi hősziget hatásának, a csapadék eloszlásának vagy a légszennyezés terjedésének pontosabb, illetve sok esetben jóval gyorsabb modellezését. Bár az éghajlati rendszer megértése szempontjából a determinisztikus (fizikai alapokon nyugvó) modellek továbbra is elsődlegesek, az éghajlatváltozás jelenlegi gyors szakaszában az MI alapú modellek alkalmazása alapvető fontosságú, mivel azok felépítése és adaptálása jóval gyorsabban kivitelezhető.
(Forrás: Szegedi Tudományegyetem. Nyitókép: Róma idén június végén, 36 Celsius-fokos hőségben, fotó: Andrea Ronchini/NurPhoto/Getty Images)
Ez is érdekelhet: