Hatékonyság level ezer – némi szén-dioxid-kibocsátással.
Évente több millió tonnányi műanyag kerül az óceánokba, ennek egy része darabokra esik és lebomlik, másik része viszont hatalmas szeméthalommá áll össze, amely az óceánok távoli területeire is elsodródik.
Három kép, és többé nem kérdés, hogyan kerül annyi műanyag az óceánokba
Ekkora a baj? Ekkora.
Mivel ezek a szigetek óriási veszélyt jelentenek az óceánok élővilágára, a környezetvédők különböző módszerekkel próbálják megtisztítani tőlük az óceánokat. A szemétszigethez általában hajót küldenek, amely a lehető legtöbb hulladékot összegyűjti, majd rakományát a kikötőbe viszi, hogy ott feldolgozzák.
A Worcesteri Politechnikai Intézet, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet és a Harvard Egyetem kutatói szerint sokkal hatékonyabb és jóval inkább környezetbarát lenne, ha magát
a műanyagszemetet alakítanák át üzemanyaggá, amely a szemétfeldolgozó gépet és a hajót is hajtaná, így a folyamatot nem kellene megszakítani.
A szakemberek szerint a műanyag hidrotermikus cseppfolyósítás (HTL) révén olajjá alakítható. A folyamatban a műanyagot 300-550 Celsius-fokra kell melegíteni a tengerszinti nyomás 250-300-szorosán. Kiszámolták, hogy egy HTL-átalakítót szállító hajó elég olajat képes előállítani ahhoz, hogy üzemanyagot biztosítson az átalakító és a hajó motorja számára is.
A tudósok elismerik, hogy az olaj égetése szén-dioxidot bocsátana a légkörbe, de azt állítják, a kibocsátott mennyiség még mindig kisebb, mint az, amennyit a hajó a hagyományos olaj elégetésével bocsát ki a kikötőbe tartó útjain és vissza. Ezenkívül a hidrotermikus cseppfolyósítás is jár némi szilárd melléktermékkel, amelyet idővel a kikötőbe kell szállítani, de elég lenne ezt néhány havonta megtenni.
Ez is érdekelhet:
Egy 90 éves balinéz horgász naponta kicsónakázik az óceánra, de már csak műanyagot fog
Megható és nyomasztó kisfilm Wayanról.
(Forrás: MTI)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
