Tavaly nyolc százalékkal kevesebb szén-dioxid került a levegőbe fosszilis tüzelőanyagokból az EU-ban, mint egy évvel korábban, ezzel 60 éve a legalacsonyabb szintre csökkent a kibocsátás. Világszerte tavaly csökkent a legtöbbet a kibocsátás 2020 után, amikor a Covid miatt gyárakat zártak be, és repülőjáratokat állítottak a kormányok – állítja az Energiaügyi és Levegőtisztasági Kutatóközpont (Centre for Research on Energy and Clean Air, Crea) jelentése. Ahogy az egyik elemző, Isaac Levi fogalmazott:

„Az EU CO2-kibocsátása olyan szintre esett vissza, mint a szüleim idején volt, az 1960-as években. Ebben az időszakban mégis háromszorosára nőtt a gazdaság, ami jól mutatja, hogy nem kell lemondani a gazdasági növekedésről az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.”

A jelentés szerint a kibocsátáscsökkenés több mint fele a napelemek és szélturbinák termelte energiából adódik; ezekből rekordmennyiségű épült az EU 2023-ban, de több áramot állítottak elő víz– és atomerőművek segítségével is. Kedvezett az enyhe télnek köszönhető alacsonyabb energiaszükséglet, illetve az elszállt földgáz árak miatt hatékonyabban működő vagy kevesebbet termelő cégek is.

Ugyanakkor az adatokban nincsenek benne olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság, a cementgyártás, és nem elemzi külön a metán kibocsátást sem. Összességében még mindig túl lassan csökken a kibocsátás, mondják az elemzők.

A jelenlegi EU-s vállalás 2050-re tűzte ki célul a nettó nulla kibocsátást, ehhez azonban a tagállamoknak körülbelül kétszer olyan gyorsan kell csökkenteniük a kibocsátást, mint az elmúlt 17 évben átlagosan.

(Forrás: Guardian, fotó: Unsplash)

Ez is érdekelhet: