Nem véletlenül tiltja a NASA.
Az űrhajósok élete nemcsak a dicsőségből és a lebegésből áll (nyilván), hanem kőkemény munkából. Gyakran napi 12-14 órát dolgoznak, és gyakorlatilag állandó készenlétben vannak. Egy ilyen nap után valószínűleg jólesne egy pohár bor vagy egy sör lazításként, de a Nemzeközi Űrállomáson (ISS) a kenyér és a szénsavas üdítők mellett az alkohol is a tiltólista élén tanyázik.
Ez persze nem új keletű dolog, hivatalosan 1972-re datálódik. Abban az évben szerették volna feldobni az első amerikai űrállomás, azaz Skylab menüjét némi sherryvel. Azért választották ezt az italt, mert stabil és jól bírta volna a kiképzést.
Végül a NASA marketingesei megijedtek a népharagtól és a PR-katasztrófától, így még a kilövés előtt kiszedték az üvegeket a csomagból.
Természetesen ahol szabály van, ott találni kiskaput is. Míg az amerikaiak hivatalosan mereven elzárkóznak a témától, addig a francia és az orosz űrhajósok sokkal lazábban kezelték a kérdést. Náluk a kultúra része a konyak vagy a bor, így akadtak dokumentált esetek, amikor az űrhajósok felcsempésztek némi hazait az űrbe. Sőt, néha az amerikai kollégák is koccintottak velük a diplomácia és a jó hangulat jegyében. A NASA azonban nem véletlenül ragaszkodik a zéró toleranciához.
Egy korty és mindennek kampó
Az első és legfontosabb ok a technológiában keresendő. Az ISS egy zárt rendszer, ahol mindent újrahasznosítanak, beleértve az űrhajósok izzadságát és vizeletét is. A víztisztító berendezések (ECLSS) rendkívül érzékenyek. Ha valaki alkoholt fogyaszt, vagy akár csak alkoholbázisú kozmetikumot használ, az etanol bekerül a levegőbe és lecsapódik a párában.
Pontosan ez történt 2015-ben, amikor a rendszerben gyanúsan megugrott az etanol szintje. A tisztítóberendezés nem bírta a terhelést, az alkatrészek gyorsabban kezdtek elhasználódni, és a karbantartási igény is az egekbe szökött. Hogy mi okozta a szivárgást, azt azóta sem tudni biztosan, de az eset jól mutatta, hogy egyetlen óvatlan korty tönkrevághatja az állomás rendszerét. Ráadásul az alkohol gyúlékony, és egy oxigénnel teli, zárt kabinban pedig a tűz a legrosszabb forgatókönyv.
Szintén kiemelt ok az emberi tényező.
Ahogy a Földön sem vezetünk autót részegen, úgy egy több milliárd dolláros űrhajót sem igazán szerencsés ittasan navigálni.
A NASA szabályzata szerint a legénység tagjainak szigorúan be kell tartaniuk a szövetségi alkoholtilalmat. Nemcsak a fedélzeten tilos inni, hanem a szolgálatba állás előtti nyolc órában is.
Ami a közvetítésből kimaradt
Amikor Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969-ben landolt a Holdon, a világ feszülten figyelte a közvetítést. Akadt azonban egy pillanat, amit a NASA tudatosan nem engedett adásba. Aldrin később elmesélte, hogy az első folyadék, amit a Holdra öntöttek, és az első étel, amit ott elfogyasztottak, valójában az úrvacsora elemei voltak. Bár a vallásos amerikaiak többsége valószínűleg nem bánta volna a szertartásos borfogyasztást, a NASA-nak épp elég pere volt az állam és az egyház szétválasztásának megsértése miatt, így a koccintást inkább elhallgatták. Az alkohol és az űrprogramok kapcsolata azóta is kényes téma, a tiltás mögött komoly PR-megfontolások is állnak. A közvélemény egy része eleve szkeptikus az űrkutatás hatalmas költségeivel kapcsolatban, így az adófizetők pénzén finanszírozott űrbéli italozás nyilván rögtön kiverné a biztosítékot.
Erre tökéletes példa az egykori orosz Mir űrállomás esete. 1997-ben előbb tűz ütött ki a fedélzeten, majd néhány hónappal később teherhajó ütközött az állomásnak. Amikor kiderült, hogy az orosz űrhajósoknak volt némi konyakkészletük a fedélzeten, a sajtó azonnal az alkoholra fogta a baleseteket. Bár a vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy mindkét esetben a meghibásodott berendezések okozták a bajt, a média mégis szkeptikus maradt.
És ha ennyi nem lenne elég, létezik egy sokkal prózaibb akadály is: mégpedig a fizika.
Súlytalanságban a folyadékok nem úgy viselkednek, mint a Földön. Nem maradnak meg a pohárban, hanem lebegő gömbökké állnak össze, a szénsavas italok, mint mondjuk a sör vagy a pezsgő konkrétan kezelhetetlenné válnak. Gravitáció nélkül a buborékok nem szállnak fel, hanem egyetlen nagy gázbuborékká egyesülve egyfajta statikus habbá változtatják az italt. A palackokban lévő nyomás ráadásul robbanásveszélyes, a szétrepülő folyadék meg tönkreteheti a méregdrága műszereket.
Ez így gáz
Chris Hadfield űrhajós egyszer konkrétan elmagyarázta, mi történik, ha valaki szénsavas italt fogyaszt a súlytalanságban. Mivel a gyomorban a gázok és a folyadékok együtt lebegnek, a böfögés nem úgy működik, mint idelent. Gáz helyett a folyadék is feljön, ami egy meglehetősen kellemetlen, úgynevezett nedves böfögést eredményez. Amikor a hetvenes években a súlytalanságban tesztelték a sherryt, kiderült, hogy az alkohol illata teljesen más hatást vált ki. Amint kinyitották az üveget, az intenzív szag azonnali hányingert okozott a tesztelők körében.
(Forrás: Mashed, fotók: Unsplash)
Ez is érdekelhet:
Űrhajósok saját vizeletéből készülhetnek a jövő űrételei
Kutatók forradalmi módszert tesztelnek, ami a jövő űrutazóinak önellátását segítheti.
