Mi az a választási csalás?

Hogy mi számít választási csalásnak, azt a Büntető Törvénykönyv 350. szakasza tisztázza. A bűncselekmény neve egészen pontosan a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény.

A törvény többféle elkövetési formát említ, melyekben az a közös, hogy az elkövető célja a választás tisztaságának, eredményének befolyásolása vagy meghamisítása. Hogy a holnapi országgyűlési választásnál és azoknál az elkövetési formáknál maradjunk, amivel akár te is, egyszerű szavazóként találkozhatsz: választási csalást követ el az, aki a választásra jogosultat a választásban akadályoz vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetve anyagi juttatással befolyásolni törekszik. Ugyanúgy elköveti a bűncselekményt az is, aki a szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el, vagyis egyszerűen fogalmazva, aki eladja a szavazatát.

Röviden és velősen: minden olyan magatartás választási csalásnak minősül, ami akadályozza azt, hogy a választópolgár a szabad döntése alapján, akaratának megfelelően részt vegyen vagy ne vegyen részt a választásokon.

Milyen büntetéssel néz szembe az, aki elköveti ezt a bűncselekményt?

A bűncselekmény elkövetésért kiszabható maximális büntetés három év szabadságvesztés.

Hogyan vehetem észre, hogy éppen választási csalás történik?

Fontos, hogy ilyen visszaélést nemcsak a választás napján, hanem a kampány alatt, gyakorlatilag a választás kitűzésétől egészen az eredmény kihirdetéséig el lehet követni. Mi most azonban kizárólag a holnapi nappal foglalkozunk, így ezúttal nem tárgyaljuk ki, hogyan néz ki a jogellenes aláírásgyűjtés, a jogellenes kampánytevékenység vagy a választási gyűlés megzavarása. Ugyanúgy nem foglalkozunk azokkal a trükközésekkel, amiket a szavazatszámlálók követhetnek el és azóta a voksturizmusról sincs értelme beszélni, mióta az Országgyűlés megszavazott egy olyan törvénymódosítást, amelynek értelmében nem büntethető többé a szavazással összefüggésben a fiktív lakóhely létesítése vagy az abban való közreműködés.

A választás napján te ezekkel nem fogsz találkozni, a kampánycsend megsértésére azonban te is tudsz figyelni. Ha valaki a szavazás nápján választási gyűlést tart vagy a szavazóhelyiség bejáratától számított 150 méteres körzetben kampányol, az biztosan ezt követi el. Ez a legkönnyebben detektálható visszaélés, hiszen ha valaki a szavazóhelyiség közvetlen közelében megállít és arra kér, hogy erre vagy arra szavazz, máris tudhatod, hogy itt bizony valaki áttévedt a sötét oldalra.

A választási csalás másik gyakori formája az, amikor valaki pénzt, élelmiszert, egyéb előnyt ígér, vagy esetleg fenyegetést alkalmaz a választóval szemben azért, hogy az a neki megfelelő helyre tegye az ikszet. Mivel ezek az emberek ilyenkor szeretnek arról is meggyőződni, hogy az illető valóban oda voksolt, ahova kell, erre több módszert is kidolgoztak. A buszoztatás az egyik ilyen, amikor a választókat kisbusszal vagy több körben autóval viszik el az urnához. Ilyenkor az úton általában azt is pontosan elmondják, mit várnak tőlük.

Az ikszelést az így befolyásolt választóknak legtöbbször azzal kell bizonyítaniuk, hogy le kell fényképezniük a szavazólapot a fülkében, de olyan is lehet, hogy a kísérő maga megy be a szavazóval a fülkébe. Van egy ennél kifinomultabb módszer is, amit láncszavazásnak hívnak. Ilyenkor az érintett kivisz egy üres szavazólapot a szavazóhelyiségből – ami egyébként már önmagában is jogsértő magatartás –, azt odakint kitöltik és odaadják a lánc következő tagjának, aki azt odabent leadja és kihozza a saját szavazólapját üresen, amit pedig megkap a következő szavazó.

Szóval pontosan mire is kell figyelnem?

Összegezve a fentieket: gyanúra adhat okot, ha azt látod, hogy valaki egész csapatokat kommandíroz a szavazóhelyiséghez, esetleg bemegy velük a lefüggönyözött szavazófülkébe és az is gyanús, ha azt hallod, hogy a fülkében fényképeznek. Ezzel szemben gyakorlatilag tettenérés, ha valaki a szavazóhelyiség közvetlen közelében téged kezd el győzködni arról, kire kellene szavaznod, vagy felajánlja, hogy ha meghatározott helyre ikszelsz, elvisz téged szavazni, amiért pénzt, élelmiszert ad, esetleg megpróbál téged megfélemlíteni vagy megzsarolni. Ugyanígy egyértelmű jele a csalásnak, ha valakinél a szavazóhelyiségen kívül veszel észre szavazólapot. Ezekeben az esetekben biztos lehetsz benne, hogy választási csalással van dolgod.

Mit tehetek, ha ilyesmit veszek észre?

A jog szerint az állampolgárok által észlelt visszaélések esetén választási kifogással lehet fordulni az illetékes választási szervhez, ha pedig a tapasztalt cselekmény bűncselekménynek minősül, a rendőrségen is feljelentést lehet tenni. Nem kell jogásznak lenned, hiszen ha olyasmi miatt emelsz kifogást, ami bűncselekménynek minősül, a választási szerv, aminek a kifogást jelezted, hivatalból meg fogja tenni a feljelentést. Ha úgy ítéled meg, hogy az észlelt visszaélés egyértelműen bűncselekmény, feljelentést is tehetsz a területileg illetékes rendőrkapitányságon akár személyesen, akár telefonon, akár elektronikus formában.

Hol élhetek ezzel a választási kifogással?

Ide kattintva kikeresheted a területileg illetékes választási szervet, amihez elérhetőséget is fogsz kapni az oldalon. Fontos, hogy a kifogásnak a csalás vagy más jogszabálysértés megtörténtét követő három napon belül kell beérkeznie, és azt személyesen, postai úton vagy akár emailben is benyújthatod. Az is lényeges, hogy a kifogáshoz bizonyítékot is csatolni kell, ami lehet bármilyen dokumentum, fénykép, videó- vagy hangfelvétel.

Ezeken felül vannak még egyéb praktikus tanácsok, amiket érdemes lehet megfogadni?

Tudjuk, hogy olykor még a fenti tények tükrében is nehéz lehet eldönteni, mikor érdemes közbelépnie egy egyszerű szavazópolgárnak, hiszen a felesleges házmesterkedést senki nem szereti. Lássuk be, a szavazás egyszerű dolog: az ember elmegy a szavazókörletbe – akár egyedül, akár a családjával –, átveszi a szavazólapot, bemegy a fülkébe, ikszel, bedobja a kitöltött szavazólapot az urnába, aztán hazamegy. Minden olyasmi, ami ettől eltér, már felvethet bizonyos kérdéseket.

Ha a fentebb kiemelt gyanús jeleket – több ember a fülkében, buszoztatás, a szavazóhelyiség környékén lebzselő, ott idegenekkel többször megjelenő fura alakok – tapasztaljuk, érdemes elővenni a mobilunkat és amennyire lehetséges, dokumentálni, amit látunk. Azt sem kell azonnal tudnunk, hogy amit észlelünk, vajon bűncselekmény-e. Életszerű, hogy először a szavazóhelyiségben lévő számlálóbiztosoknak jelezzük, ha valami gyanúsat láttunk, ők pedig el fognak minket igazítani. Ha egyértelmű jelét látjuk a csalásnak – megfenyegetnek minket, pénzt ajánlanak fel a szavazatunkért vagy a szavazóhelyiségen kívül szavazólapok bukkannak fel – a rendőrséget is értesíthetjük.

A Társaság a Szabadságjogokért oldalára is érdemes lehet ellátogatni, ahol a választási csalásokkal kapcsolatos tudnivalókat ennél részletesebben is megtalálhatjuk.

(Képek: ChatGPT, Getty Images)

Ez is érdekelhet: