Két iksz, 199 szék: így lesz a szavazatodból új Országgyűlés

Lehet, hogy kicsit eleged van már a választási őrületből, de ezt a néhány tudnivalót még olvasd el, hogy érvényesen szavazz, és értsd, hogyan járul hozzá a szavazatod az új Országgyűlés kialakulásához.

2026. április 12-én, vasárnap országgyűlési választások lesznek – valószínűleg értesültél már róla, volt néhány plakát az utcákon és egy szolid, kulturált kampányt is átéltünk. Nem fogunk egyik párt mellett vagy ellen sem érvelni, arra viszont buzdítunk, hogy menj el szavazni, vedd ki a részed a saját és az ország jövőjét is meghatározó döntésből! Összeszedtük a lényeges tudnivalókat, nehogy a szavazókörben derüljön ki, hogy mégsem szavazhatsz, és képben legyél, hogyan fog eldőlni, melyik párt nyer és milyen arányban.

Mikor és hol lehet szavazni?

2026. április 12-én 06:00 és 19:00 óra között lehet szavazni. Ha esetleg sor alakul ki, és 19-kor még sorban állsz, akkor szavazhatsz, de 19 óra után már nem állhatsz be a sorba.

A postán megküldött választási értesítő tartalmazza a lakcímed szerinti szavazókör pontos címét, ha elkavartad, online is lekérheted az adataid.

Szavazhatsz máshol is?

Ezt korábban kellett volna kérned.

Milyen okmányokkal szavazhatsz?

Érvényes okmányokkal. Igazolhatod magad az összes kártyaalapú személyi igazolvánnyal (új és régi típusú, ideiglenes), az összes könyv alapú személyigazolvánnyal, útlevéllel és a vezetői engedéllyel is, ha nem jár le az érvényességük. A kormányablak által kiállított, az okmányátvételre jogosító A4-es papír viszont nem jó, ahogy a DÁP app sem.

Egyes kijelölt kormányablakok ügyeletet tartanak, ott kaphatsz ideiglenes dokumentumot, amivel tudsz szavazni.

Hogyan szavazhatsz érvényesen?

Miután igazoltad magad, megkapod a szavazólapokat. Ellenőrizd, hogy van-e rajtuk pecsét, különben nem érvényesek. Az egyéni jelöltek közül és a pártlisták közül is csak egyet-egyet választhatsz. Két, egymást metsző vonalat kell a jelölt neve melletti, illetve a lista neve feletti körbe írnod tollal, vagyis egy X-et vagy egy +-t.

Nem muszáj borítékba tenni a szavazólapokat (kivéve az átjelentkező és a külképviseleten szavazó választópolgároknak, akiknek a szavazólapokat zöld borítékba kell helyezniük és lezárniuk, csak akkor érvényesek.)

Mi történik, ha rossz helyre ikszelsz, vagy másképp rontasz?

Egyszer kérhetsz új szavazólapot, de persze csak akkor, ha még nem dobtad be az urnába.

Hány képviselő jut a Parlamentbe?

Az Országgyűlés 199 tagját választjuk meg: 106-an egyéni választókerületben, 93-an országos listán (pártlistán vagy nemzetiségi listán) szerezhetnek mandátumot.

Hogy lesz a szavazatból mandátum?

Ezt a Nemzeti Választási Iroda folyamatábrája mutatja meg leginkább:

Mi az a d’Hondt-mátrix?

Ha figyelmesen megnézted a folyamatábrát, észrevehetted, hogy a d’Hondt-mátrix elég fontos eleme a választási rendszerünknek. De mi is ez?

Egy belga matematikus, Victor d'Hondt által kifejlesztett formula, amelyet a világ számos országában alkalmaznak a szavazatok mandátummá alakításához.

A pártokra leadott szavazatok száma alá külön sorokban felírják a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét stb. A legnagyobb osztó a megszerezhető mandátumok száma. Az így kapott D’Hondt-táblázatban megkeresik a legnagyobb számot, és amelyik pártnak az oszlopában az található, kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobbat, és ez addig ismétlődik, amíg az összes mandátumot ki nem osztották. A következő példában 100 szavazatot váltunk át 12 mandátumra. (Vagyis A párt 40 szavazatából 5 mandátum, B párt 30 szavazatából 4 mandátum, C párt 20 szavazatából 2 mandátum, D párt 10 szavazatából 1 mandátum lesz.)

Veszteskompenzáció? Győzteskompenzáció?

Tiszta sor, hogy a 106 képviselő úgy jut be az Országgyűlésbe, hogy a saját körzetében nyer, vagyis a legtöbb szavazatot kapja. A listás mandátumok kiszámítása viszont bonyolultabb annál, hogy a pártlistákra leadott szavazatok arányában osztják el a 93 helyet.

A számos országban alkalmazott veszteskompenzáció célja, hogy ne vesszenek el az egyéni körzetekben a nem győztes jelöltre leadott voksok. Ha ez nem lenne, azok akarata egyáltalán nem érvényesülne, akik a vesztes jelölt(ek)re szavaznak, így viszont ezeket az ún. töredékszavazatokat beszámítják az országos listánál. Tehát ha „A” párt jelöltje 1000 szavazatot kap, „B” párté 800-at, „C” párté 200-at, akkor „A” párt jelöltje egyéni képviselőként bejut a Parlamentbe, a „B” párt országos listájára leadott szavazatokhoz pedig hozzáadnak 800-at, a „C” párt országos listájához pedig 200-at.

A győzteskompenzáció már fogalmilag is kicsit furcsa, olyan, mintha vigaszdíjat kapna a nyertes, ami nem gyakori szokás a világban. Az előző példánál maradva: a rendszer úgy veszi, hogy „B” párt jelöltjének legyőzéséhez elég lett volna 801 szavazatot szereznie „A” párt jelöltjének, ezért a további szavazatok feleslegesek voltak, amit úgy kompenzálnak, hogy a győztesre adott szavazatokból levonják a második helyezettre adott szavazatok eggyel növelt számát, vagyis 1000-ből 801-et, és a különbözetet, 199 szavazatot hozzáadják „A” párt országos listájához.

Lesz kampánycsend?

Kampánycsend már nincs, de a szavazás napján nem lehet választási gyűlést tartani; televízióban és rádióban politikai reklámot nem lehet közzétenni; mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé; szavazóhelyiséghez autóbuszos személyszállítás nem végezhető. A szavazókör bejáratától számított 150 méteren belül (közterületen) tilos mindenféle kampánytevékenységet folytatni, kivéve az olyan gyalogosforgalom számára nyitva álló közterületen folytatott kampánytevékenységet, amely a választópolgárokkal való személyes kommunikációra irányul, ha az ennek során elhelyezésére igénybe vett közterület a négy négyzetmétert nem haladja meg.