Kínában sok minden viharosan fejlődött az elmúlt években, és talán nem pont erre gondolnánk elsőre, de ilyen a science fiction is: számos, arrafelé hírességnek számító szerzője lett a műfajnak, méghozzá jelentős részben Csengtu városban.

Tavaly év végén aztán a Sci-fi Világkongresszus (World Science Fiction Convention, Worldcon) megrendezésével párhuzamosan átadták a Sci-fi Múzeumot, amelyet a világhírű Zaha Hadid Architects iroda tervezett.

Furcsa módon valószínűleg éppen Csengtu régmúltra visszanyúló kultúrája inspirálja a helyi tudományos-fantasztikus irodalmat: a hegyekkel és erdőkkel körülvett város gazdag történelme a bronzkori Sanxingdui civilizáció faragványait és maszkjait is magában foglalja. Ma pedig már nemcsak írnak sci-firől a húszmilliós délnyugat-kínai városban, de fontos innovációs és kutatóközpont is.

Nem kell messzire zarándokolnia a kutatóknak némi ihletért: az új múzeum a Pidu kerületben lévő tudományos kutatóközpontban, a New Cityben épült, méghozzá a Jingrong-tó közepén.

Meghatározóak a múzeum útvonalai, amelyek a környező parkból egyenesen az épület szívébe vezetnek, majd számos felfedeznivalót kínálnak külső és belső terek összekötésével, kiállítások, oktatótermek, kávézók és egyéb szolgáltatások integrálásával.

Kívülről a legtöbb helyről úgy tűnik, mintha a múzeum lebegne a tavon, a ZHA védjegyének számító íves forma táguló ködfelhőt idéz, egy csillaggal a közepén. A koncepció szerint

a csillagfelhő energiamezőket szór szét a különböző zónákba, és összekapcsolja a látogatók megélt tapasztalatait a képzelettel.

Az 59 ezer négyzetméteres épület maximális rugalmasságot biztosít a kiállítások, konferenciák és más rendezvények mindenféle formáihoz. A hatalmas, látványos, Xiling-hegyre néző ablakok és az üvegtetejű központi átrium összekötik az épület belső tereit a környezettel.

És három csillagot még a kínai Zöld Építési Program keretében is kapott a Sci-fi Múzeum – ez az elérhető legmagasabb fokozat a minősítésben. Ez maximális hatékonyságot jelent az építőanyagok, szerkezeti és technikai megoldások terén, többek között természetes szellőztetés optimalizálja Csengtu enyhe szubtrópusi éghajlatát odabent, míg a hatalmas tetőfelületen napelemek termelnek áramot.

A múzeum körüli, őshonos növényekből álló parkban összegyűjtik és tárolják az esővizet, amelyet természetes szűrés után újrafelhasználnak. Ezzel a Jingrong-tó szerves része lett Csengtu vízelvezető rendszerének, és segít enyhíteni az árvizeket, és növelni a biológiai sokféleséget.

Kína az év végén először rendezett Worldcont, de nemzetközileg is ismert szerzői már vannak; a leghíresebb talán Liu Ce-hszin (Cixin Liu), aki 2016-ban kapta meg a szövetségtől a legjobb regénynek járó Hugo-díjat A háromtest-probléma című munkájáért, illetve Hao Jingfang, akinek a Folding Beijing (Összecsukható Peking) című novelláját választották a legjobbnak ugyanabban az évben – ezzel aztán a Hugo-díj egycsapásra ismertté vált Kínában.

(Forrás: ArchDaily, látványtervek: Arch-Exist)

Ez is érdekelhet: