1989. november 9-én bontották el a Die Berliner Mauert, azaz a berlini falat. Mondunk tíz izgalmas tényt róla.
1.
1949 és 1961 között hárommilió német szökött át Kelet-Németországból nyugatra, így az NKD-nak (Német Demokratikus Köztársaság – ők kerültek a vasfüggöny rosszabbik felére a töriből gyengék kedvéért) szükségszerűvé vált előrukkolni valamiféle tartós megoldással. 1961-ben elkezdték megépíteni a Berlint átszelő falat, hogy elzárják a kettéosztott főváros nyugati részét a keletitől. Ellentétben a kínai nagy fallal, vagy Hadrianus falával Észak-Angliában, ennek a célja nem az volt, hogy kint tartsa az ellenséget, hanem az, hogy bent tartsa a derék NDK-s állampolgárokat.
2.
1961. augusztus 13-án hajnalban mintegy 3000 katona szállta meg Berlint, és a felügyeletük mellett megkezdődött a fal felépítése. Nyugat-Berlin három szektorát (ez majdnem 150 kilométer volt) elkerítették, majd katonai felügyelet mellett nekiálltak felhúzni a falat.
3.
Az amerikaiaknak ez oké volt. John F. Kennedy bizalmas körökben azt mondta, hogy a fal nem egy szép megoldás, de ha nem épült volna meg, nem maradt volna más út a keleti és nyugati blokk között, csak a háború. Kennedy 1963 júliusában híressé vált beszédet mondott Nyugat-Berlinben, amelyben szolidaritását fejezte ki a helyiekkel – Ich bin ein Berliner –, jelentette ki, azaz „Én egy berlini vagyok”.
4.
A falat 1961-től kezdve fejlesztették. A legutolsó, nagyszabású projekt 1980-ban ért véget.
5.
A fal mellett megépült még 302 őrtorony és 20 bunker is. A fal működtetéséhez 11 ezer katona járult hozzá.
6.
A fal első áldozata Günter Liftin volt, őt 11 nappal az építkezés megkezdése után lőtték le, amint megpróbált átszökni Nyugat-Berlinbe. Összesen mintegy 130-an haltak meg szökés közben. Közel tízezren próbálkoztak, ötezernek sikerült, a maradékot elfogták.
7.
1987-ben David Bowie adott koncertet a fal nyugati oldalán, 1988-ban Bruce Springsteen pedig Kelet-Berlinben. Az utókor ma már úgy emlékszik ezekre az eseményekre, mint amelyek megjövendölték a fal lebontását. Az „antifasiszta védőfalat” (így nevezte a falat az NDK vezetése) azonban nem a rockezene intézte el, hanem a Szovjetunió meggyengülése és széthullása. A kommunista halálcsillag meggyengülésével a szatelitállamok szocialista-kommunista rendszerei is kártyavárként omlottak össze.
8.
1989. november 9-én egy NDK-s kormánybejelentés után berliniek milliói özönlöttek a falhoz. A spontán demonstráció végül a 20. század egyik legkatartikusabb pillanataként vonult be a történelemkönyvekbe. Az évtizedekig elzárt keleti és nyugati városlakók közösen szállták meg a diktatúra szimbólumának számító falat és kezdték el közösen lebontani.
9.
November 12-én, hétvégén csaknem kétmillió kelet-berlini látogatott el a város nyugati részébe.
10.
A fal lebontása hónapokat vett igénybe, még 1990. nyarán is voltak lelkes berliniek, akik saját kalapácsaikkal, vésőikkel vettek részt a fal elpusztításában.
