Sztálin kódolta a konfliktust

A XVIII. század elején alapított falut eredetileg azeri pásztorok lakták, 1828-ban városi rangot kapott, de még a XX. század elején is csak pár száz lakosa volt. A szovjet időkben szeszgyárat, konzervgyárat, műselyemgyárat telepítettek Agdamba, és lakótelepeket is építettek, melyeket nagyrészt orosz szakmunkások laktak. A város lakossága a nyolcvanas évekre elérte a 40 ezret.

Karabah lakosság a XX. században szinte teljesen kicserélődött, az azeriek helyére örmények kerültek, akik már 1923-ban megalapították a Hegyi-Karabah Autonóm Területet Azerbajdzsánon belül, mivel Sztálin – akkor nemzetiségi népbiztos – nem fogadta el a Kaukázuson túli Ügyek Szovjet Irodájának javaslatát, hogy egyesítsék az Örmény Szovjetköztársaságot és Hegyi-Karabahot. Így ágyazott meg a hét évtizeddel később kirobbant etnikai konfliktusnak: míg a környező vidék lakosságát 95 százalékban örmények tették ki, addig Agdamot zömmel muszlim azeriek és oroszok lakták. Ezek az arányok arrafelé semmi jót nem jelentenek.

A Hegyi-Karabah háború: 1988–1994

A Szovjetúnió gyengülésével párhuzamosan tört felszínre az azeri–örmény feszültség. 1988 februárjában a hegyi-karabahi örmények tüntetéseken követelték az Örményországgal való egyesülést, míg az azeri fővároshoz közeli Szumgajtban más városokra is átterjedő véres zavargások kezdődtek, több tucat örményt megöltek. 1991 szeptemberében az Örményország által támogatott Hegyi-Karabah kikiáltotta függetlenségét Azerbajdzsántól.

A Hegyi-Karabah Köztársaság azóta de facto ország, fővárosa az Agdamtól mindössze 26 kilométerre fekvő ötvenezres Sztepanakert. Csakhogy államiságát szinte senki nem ismeri el. Mindenesetre Hegyi-Karabah parlamentje 1996-ban függetlenné nyilvánította az országot.

Agdam pusztulása

1993 nyári hadműveletben július 4-én az örmények bombázni kezdték Agdam városát, a civileket evakuálták, majd házról házra foglalták el a várost. Nem volt nehéz dolguk, mivel az azeri hadseregből sokan dezertáltak, katonailag képzetlenek voltak és a harci morállal is hadilábon álltak. A hónap végére összesen 120 ezer embert menekítettek ki a térségből. Egyedül Jukhari Govhar aga XIX. században befejezett mecsetje maradt úgy ahogy ép, a többi épület részben az 1993-as ostromnak, részben a környék lakosainak esett áldozatul, akik ma is bejárnak építési alapanyagot lopni.

Ugyan a Hegyi-Karabah kormány 2010 novemberében azt állította, hogy a mecset környékét megtisztították, és az felújítható, nyilván nem véletlen, hogy ma is állatok – például a muszlimok szerint tisztátalannak számító disznók – legelésznek a falai között. Az egykor nyüzsgő Agdam ma romhalmaz, a Kaukázus megoldatlan problémáinak szimbóluma.

Még több szellemváros a Playeren!

(Fotók: marcofieber, pite, theonlymikey, maxxp)