A változatosság gyönyörködtet: a sokszínű Ausztrália

Ha egy ország kontinensnyi méretű, és el is neveznek róla egy kontinenst, akkor az jó eséllyel elég változatos képet mutat. Nos, Ausztráliában minden van, csodás hely.

Ausztrália rendkívül különleges, eleve azért is, mert nemcsak ország, hanem kontinens is egyben. De több egyéb szempontból is:

a legkisebb területű kontinens, a legalacsonyabb fekvésű és a legszárazabb területű földrész, és itt található a Föld egyik legkülönlegesebb állat- és növényvilága.

Ausztrália, vagyis hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség független királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába. Földünk hatodik legnagyobb területű országa, és ugye nem győzzük hangsúlyozni, hogy az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed. Azonban mindössze 26 millióan lakják.

Az Egyenlítőtől délre fekvő szigetet, illetve kontinenst 1606-ban holland hajósok fedezték fel, aztán 1770-ben a keleti felét az angolok követelték, és elkezdték betelepíteni ide az elítélteket, hogy velük kolonizálják Új-Dél-Wales területét.

Ausztrália nemcsak változatos és meseszép, hanem frankó hely is. Neki van a tizenharmadik legnagyobb méretű gazdasága és a tizenegyedik legmagasabb egy főre jutó nominális GDP értéke a világon. Az emberi fejlettségi index alapján a harmadik helyet foglalja el a világ országai között: az országot hagyományosan a legmagasabbak közé rangsorolják az életminőség, az egészségügy, az oktatás, a gazdaság és a polgárok szabadsága, valamint a politikai jogok tekintetében is.

Sokan talán nem tudják, de Ausztrália fővárosa a kevésbé ismert és nagy Canberra. A 358 ezer fős lakosságával a legnagyobb népességű város a szárazföld belsejében fekvő települések között, az országban azonban csak a nyolcadik. A kiválasztása 1908-ban egy megegyezés eredményeként történt, a két legnagyobb népességű város, Sydney és Melbourne állapodott meg.

Ausztrália legnagyobb városa Sydney, az ötmilliós település Új-Dél-Wales állam fővárosa. A város az első brit gyarmat, 1788-ban alapította Sydney Cove és Arthur Phillip, az első flotta két parancsnoka, innen kapta a nevét. A Sydney-i Operaházat 2007-ben vette fel az UNESCO a világörökségi listájára.

Melbourne Ausztrália és Óceánia második legnagyobb városa. Az Economist hetilapnál rendre a világ legélhetőbb városai között van.

A kontinens első lakosai vélhetően az ősei a ma élő bennszülött ausztráloknak, az aboriginaloknak. A 18. század végén megalapított első brit település előtt, már mintegy 50 ezer évvel korábban Ausztrália földjét a bennszülött ausztrál őslakosok népesítették be.

A Tizenkét apostol (The Twelve Apostles) mészkősziklák csoportja Ausztrália déli partjainál, Victoria államban, Port Campbell Nemzeti Parkban áll. A nevével ellentétben hét sziklából álló formáció a pusztuló tengerpart jellegzetes példája.

Gold Coast Queensland állam délkeleti sarkában, a Korall-tenger partján fekszik, az ország hatodik legnagyobb városa. Látványosságai a felhőkarcolók, a szörfözésre kiváló tengerpartok, illetve a kiterjedt csatornák.

Tasmania az ausztrál kontinenstől délre, a Nagy-Ausztráliai-öböltől keletre, a Tasman-tengertől nyugatra helyezkedik el. A 26. legnagyobb területű sziget a világon. Itt a Judd-tó és a Lonely tavak látható Délnyugat-Tasmaniában.

Ausztrália egyik leghíresebb emlőse a kenguru. Ausztráliának a növény- és állatvilága egyedülálló, mert évmilliók óta elkülönült a többi kontinenstől. A kloákás és az erszényes emlősök bennszülött élőlények, ők népesítették be a kontinenst.

A másik híres állat a koala, az őshonos erszényes, növényevő állat, a koalafélék családjának egyedüli élő képviselője. A koalák mindenhol megtalálhatók Ausztrália keleti partjain, de a belső vidékeken is, olyan távolságig, ahol még elég a csapadék az eukaliptuszerdők számára.

Az Ausztrália északkeleti partjainál húzódó Nagy-korallzátony a világ legnagyobb korallzátonya. Ez egyben a világ legnagyobb természeti építménye, amelyet korallpolipok alakítottak ki mintegy nyolcezer év alatt. A közel kétezer kilométer hosszú zátonyrendszer a parttól 15-200 kilométer távolságra követi a kontinens keleti partvonalát, kiterjedése meghaladja a húszezer négyzetkilométert.

Az Új-Dél-Wales délnyugati részén található Willandra-tóvidék az itt feltárt 40 ezer éves településnyomokról és emberi maradványokról nevezetes. Amikor a tavakat tápláló folyó elapadt, fokozatosan minden egyes tó független rendszerré, sós vízű tóvá vált, majd kiszáradt. A tóvidék fontos mérföldkő az emberi faj ausztráliai fejlődésének tanulmányozásában. 35-45 ezer éves emberi csontvázakat tártak itt fel.

A Nyugat-Ausztrália északi részén fekvő Purnululu Nemzeti Park szokatlan látképét a környező mezőkből 300 méterre kiemelkedő homokkő kupolák és piramisok alkotják. A világörökség része.