„Végtelennek” nevezte el Stephan Henrich német robotikus a bicikli-dizájnt, ami egy „folyamatosan építkező” elemre épül, és amit elsősorban városi és tengerparti kerekezésre tervezett.

Henrich úgy írja le munkáját, mint „építészet, robotika, tervezés és elbeszélés találkozási pontját”, 3D nyomtatásra specializálva.

A szerkezet lelke a fekvő nyolcast (innen a név) idéző, egyetlen kerékhez illeszkedő lánckonstrukció, amely úgy működik, mint egy hatalmas szíjhajtás. (De talán a legegyszerűbb, ha megnézed a videót a bringáról és az alkotójáról.)

Az élvonalbeli 3D-gyártástechnológiával foglalkozó Sintratec cég még 2020-ban hívta meg a Henrichet egy webinárra, hogy megvitassák a technológiában rejlő lehetőségeket, és megnézzék a szerkezet prototípusát – írja a Designboom. Bár az Infinity még mindig csak koncepció, a tervezője szerint kellő invesztálással sorozatgyártásra kész termékké válhat.

A dizájnmagazin kommentelői általában elismerik, hogy érdekes gondolatkísérlet, de többnyire szkeptikusak. Kifogásolják, hogy Henrich fantáziadúsabb kormányt és ülést tervezhetett volna, másrészt egy sor praktikus szempont is felmerült, mint a kormányzás, fékezés, kerékcsere kérdése, míg egy hozzászóló azt írta, hogy „a világ legegyszerűbb mechanikájából tervezett egy ezer komponensből álló gépet, amiből nem lesz semmi”.

Maradjunk annyiban, hogy a koncepció valóban figyelemre méltó, a megvalósítás érdekében viszont valóban elkelne némi gyakorlatiasabb hozzáállás.

Ez is érdekelhet: